Viharlovasok , A táltos fia

Árpád népe - sok harc és viszontagság után - megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak.

- Hogyan tovább?

Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit - tévesen - a kalandozások korának nevez a történelem.

Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét.

A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják.

Nem találván egyéb utat az elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására, a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé...

- Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború?

A regény a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét hiteles történelmi adatokra támaszkodva érzékelteti, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

A „Viharlovasok, a Táltos Fia” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejéről szeretnének hiteles adatokra támaszkodva informálódni, és választ szeretnének kapni arra a kérdésre, hogy vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?