Utolsó tanúk — Gyermekként a második világháborúban
Szerző: Szvetlana Alekszijevics
Ár: 5 400 Ft · Raktáron
Adatok
- Kiadó
- Európa
- Megjelenés
- 2026
- Kötés
- Puhatáblás
- Oldalszám
- 358 oldal
- ISBN
- 9786151063958
- Tömeg
- 388 g
Milyen a háború, ha nem a katonák, hanem azok mesélnek róla, akiknek még gyermeknek kellett volna lenniük? Szvetlana Alekszijevics Utolsó tanúk című, megrendítő kötete száz személyes visszaemlékezésen keresztül mutatja meg a második világháború kimondhatatlan borzalmait, az elveszített gyermekkort, az éhezést, a félelmet és a túlélésbe kapaszkodó reményt. Nobel-díjas erejű tanúságtétel az emberi szenvedésről, amely az egyéni emlékeken keresztül teszi átélhetővé a történelmet, és arra figyelmeztet, miért nem szabad soha elfelejtenünk a múltat.
Leírás
1985-ben Szvetlana Alekszijevics, egy ismeretlen, fiatal (azóta irodalmi Nobel-díjjal elismert) belarusz újságírónő egyszerre két könyvet jelentetett meg a második világháborúról, mindkettő érzések, élmények és szenvedések szinte teljesen ismeretlen világát tárta fel. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba - és ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben mintha átírta volna, pontosabbá és érzékletesebbé tette volna az addig "ismert" történelmet.
Alekszijevicset mint egy új műfaj megteremtőjét méltatták a kritikusok. Eközben a fölbolydult, széthulló Szovjetunióban sokan árulónak bélyegezték, aki a legszentebb érzéseket tiporja sárba.
Az Utolsó tanúk száz visszaemlékezést tartalmaz, csupa szívszorító történetet olyan emberektől, akik kisgyermekként vagy kamaszként élték át a második világháborút. Olyan emberektől, akiknek nem volt gyerekkoruk: sokan közülük elveszítették a szüleiket; sokan koncentrációs táborba kerültek; sokan a partizánok között éltek, sőt gyakran tizenkét-tizenhárom éves korukban már harcoltak is a németek ellen... És sokan egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot.
Alekszijevics később átdolgozta a könyvet: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyek a szovjet időkben még nem jelenhettek meg, mert túlságosan riasztó képet festettek a szovjet nép háborús hétköznapjairól.
2015-ben Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat "többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet". Az utópia hangjai című ciklus eddig öt könyvből áll, ezek a huszadik századi szovjet történelem legtragikusabb eseményeit kutatják: a nagy honvédő háborút, az afganisztáni háborút, a csernobili katasztrófát és a Szovjetunió széthullását.
A Nobel-díj odaítélése alkalmából megjelentetett írásában a The New Yorker "az emlékezet őrzőjének" nevezte az írónőt.
Olyan emlékek őrzőjének, amelyek gyakran annyira fájdalmasak, hogy "talán jobb lenne elfelejteni őket".
"Emlékszem, hogy irigykedtem a bogarakra: azok olyan kicsik, hogy mindig elbújhatnak valahol, bemásznak a földbe..."
Alekszijevicset mint egy új műfaj megteremtőjét méltatták a kritikusok. Eközben a fölbolydult, széthulló Szovjetunióban sokan árulónak bélyegezték, aki a legszentebb érzéseket tiporja sárba.
Az Utolsó tanúk száz visszaemlékezést tartalmaz, csupa szívszorító történetet olyan emberektől, akik kisgyermekként vagy kamaszként élték át a második világháborút. Olyan emberektől, akiknek nem volt gyerekkoruk: sokan közülük elveszítették a szüleiket; sokan koncentrációs táborba kerültek; sokan a partizánok között éltek, sőt gyakran tizenkét-tizenhárom éves korukban már harcoltak is a németek ellen... És sokan egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot.
Alekszijevics később átdolgozta a könyvet: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyek a szovjet időkben még nem jelenhettek meg, mert túlságosan riasztó képet festettek a szovjet nép háborús hétköznapjairól.
2015-ben Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat "többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet". Az utópia hangjai című ciklus eddig öt könyvből áll, ezek a huszadik századi szovjet történelem legtragikusabb eseményeit kutatják: a nagy honvédő háborút, az afganisztáni háborút, a csernobili katasztrófát és a Szovjetunió széthullását.
A Nobel-díj odaítélése alkalmából megjelentetett írásában a The New Yorker "az emlékezet őrzőjének" nevezte az írónőt.
Olyan emlékek őrzőjének, amelyek gyakran annyira fájdalmasak, hogy "talán jobb lenne elfelejteni őket".
"Emlékszem, hogy irigykedtem a bogarakra: azok olyan kicsik, hogy mindig elbújhatnak valahol, bemásznak a földbe..."
Ezeket is ajánljuk
- Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája — Grandpierre K. Endre - Grandpierre Atilla - Blaskovics József · 9 990 Ft
- Kézikönyv mérgező emberekhez — Jackson MacKenzie · 8 990 Ft
- A Titkos Elit — Gerry Docherty - Jim Macgregor · 11 690 Ft
- Az orosz energiagyógyászat nagykönyve - CD melléklettel! — Vörös Mária Nyemirovszkaja · 15 000 Ft
- Az Akasha krónikák megnyitása — Maureen J. St. Germain · 5 990 Ft
- Az Anunnakik titkos története — Michael Tellinger · 10 990 Ft
- Összeesküvések a magyarság ellen — Körösztös György · 6 990 Ft
- Énok összes könyve — Arany László · 8 990 Ft
- Ébredés az Ötödik dimenzióban — Maureen J. St. Germain · 4 999 Ft
- A Titkos Elit 2. - A Titkos Elit az Első Világháborúban (2 kötetes) — Gerry Docherty - Jim Macgregor · 17 991 Ft
- A lélekvándorlás csodái — Brian L. Weiss · 5 990 Ft
- Varázsnövénytan — Paul Sédir · 10 999 Ft