Túl az idők jelein — A magyar gazdaság útja a rendszerváltástól napjainkig

A magyar gazdaság helyzetéről próbáltunk diagnózist készíteni és néhány esetben felvillantani a megoldás lehetőségét - mondták a szerzők azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen JÁRAI ZSIGMOND, FODOR ISTVÁN és PARRAGH LÁSZLÓ mutatta be a könyvét, amelyet „Túl az idők jelein” címmel jelentettek meg.

A könyv, amely „A magyar gazdaság útja a rendszerváltástól napjainkig” alcímet viseli, gyakorlatilag egy interjúkötet, amelyet KOVÁCS LAJOS PÉTER készített a három ismert közgazdásszal.

JÁRAI ZSIGMOND, volt jegybankelnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint őt az késztette a kötetben való részvételre, hogy egyfajta párbeszédet generáljon a különböző közgazdasági csoportok, ismert műhelyek között a gazdaság jelenlegi állapotáról.

Véleménye szerint ma az egyik legfőbb gond az, hogy bár elég nagy baj van a gazdaság és a társadalom különböző területein, döbbenetes, hogy mennyire nincs párbeszéd a különböző felek, csoportok között. Így minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a különböző felfogásokat képviselő közgazdászok, aktív üzletemberek elmondják véleményüket, – húzta alá a volt jegybankelnök.

JÁRAI hozzátette: nem igaz az, hogy Magyarország ne tudna ugyanolyan jól teljesíteni a gazdaságban, a társadalom különböző területein, mint bármelyik más ország, csak ahhoz jó kormányzás és jó gazdaságpolitika kell.

PARRAGH LÁSZLÓ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: őt két dolog vezérelte a könyv megalkotásában, egyrészt az, hogy ha egyszer a gazdaságkutatók visszatekintenek erre az időszakra, fel tudják mérni a tanulságokat, másrészt az, hogy a gazdaságpolitika jobban figyeljen a különböző közgazdasági műhelyek véleményére.

PARRAGH hangoztatta: úgy érzem, ma Magyarországon gazdaságpolitikai értelemben kuruzslás folyik, nincs diagnózis, ezért ötletszerű terápia érvényesül a gazdaságpolitikában.

FODOR ISTVÁN, az Ericsson magyarországi leányvállalatának korábbi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minél előbb meg kell válaszolni olyan kérdéseket, hogy Magyarországnak hol a helye Európában, és fel kell készíteni az országot arra, hogyan lehet erősebb, versenyképesebb, például a tervezésben, a gazdaság működésében, illetve meg kell keresni azokat a pontokat, ahol együtt lehet működni Európa, illetve a világ más térségeinek országaival.

JÁRAI ZSIGMOND megjegyezte: napjainkban már egyfajta híd épül a különböző közgazdasági műhelyek között, bizonyos kérdésekben közös elképzelések alakulnak ki. Az MTI kérdésére JÁRAI ZSIGMOND kifejtette: ilyen közös vélemény kezd formálódni arról, hogy például Magyarországon az állami újraelosztás arányát a mostani 50 százalék körüli mértékről 40 százalék körüli szintre kellene levinni, az állami kiadásokat jelentősen vissza kellene fogni, a foglalkoztatást jobban előtérbe helyező gazdaságpolitikát kellene életbe léptetni, amihez adócsökkentésre van szükség.

PARRAGH LÁSZLÓ pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell értenie az országnak: ha szociális piacgazdaságot akar kiépíteni, akkor azt csupán a maga tartalékaikból, erejéből teheti.
/forrás: MNO (Magyar Nemzet Online)/

A „Túl az Idők Jelein” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik nyomon kívánják követni a magyar gazdaság útját a rendszerváltástól napjainkig...