Trianon Múzeum ASZTALI naptár 2012 — Történelmi magyar városok Kolozsvártól Pozsonyig

A naptár mellett a történelmi magyar városok egy-egy jellemző képének bemutatása, minden héten egy város sajátosságának, jellegzetességének neves személyiségektől idézett rövid ismertetése.

Pl. Január, 3. hét, Fergeteg hava
KASSA - A FELVIDÉK FŐVÁROSA

„A Bankó egyik kilátópontjáról be lehetett látni a várost, tornyaival, magas háztetőivel, keskeny utcasoraival... A város kis területen megfért szűk utcáival, apró piacaival, melyeket az egykori várban és erődítésben mértek ki ilyen szűkösen; s a csúcsíves tetők fölött, zsúfolt háztömegeknek oly pontosan a közepén, mintha körzővel szabták volna ki a helyét, magasan emelkedett a dóm...

A hatszáz éves székesegyház magasan állt a város fölött, mint a középpontja minden életnek, gondolatnak, amely évszázadokon át áramlott körülötte: mintha időkön és korokon át tartaná a város egyensúlyát, mint a megformált Eszme, amely messze láthatóan emelkedik ki a körülötte csámcsogó, halandó köznapi zűrzavarból, a város meghitt zsivajából... melyek már Rákóczi idejében is hirdettek ünnepet, veszedelmet és halált”.
(Márai Sándor)

Pl. Február, 8. hét, Jégbontó hava
SZABADKA - A MAGYAR KEDÉLY FŐVÁROSA

„Szabadka... ennek a városnévnek egész magyar honban különleges íze, zamata van. Egyszerre jeleníti meg lelkünk tükrében Bácska egész földrajzi fogalmát, sőt állítjuk, hogy a bácskai jelleg legjobban Szabadkával és lakóival azonosul...

Belvárosa nyugodt s nagyvonalúan egyenletes városias képet nyújt. Szabadka neve már jó pár emberöltő óta egybekapcsolódik a derűs hangulat, jókedv, vendégszeretet és huszáros temperamentum fogalmával. No meg a buckai, palicsi, kelebiai jófajta homokival, - s a ragyogó napfényben ringó búzatengerrel. Ki itt megfordult és végignézte a város tízezres sétányának hullámzását s egy-két napot tölthetett Bácska ezen metropolisában, annak emlékében Szabadka mint az áldott jólét és a szív városa él”.
(Székely Jenő)