Transzhumanizmus Rt.

Viktor Pelevin új regénye utópia!!!!

Vagy majdnem az - ki-ki eldöntheti, mennyire tetszik neki ez az új világ, amelyet virtuális valóságban élő agyak irányítanak.

• Szeretnénk-e (majdnem) örök életet élni egy üvegben?
• Szeretnénk-e megtudni, hogy mindaz, amit átélünk, illúzió, és titokzatos felsőbb lények szabnak gátat minden gondolatunknak?

S miközben ezen - meg a létezés végső kérdésein tűnődhetünk a regény hőseivel együtt -, a távoli jövőben játszódó fantáziáról egyre inkább azt érezhetjük, hogy ez is, mint minden igazán jó sci-fi, a mi korunk bajaival, a mi félelmeinkkel szembesít bennünket.

A TRANSZHUMANIZMUS RT. sok tekintetben Pelevin vámpírregényeinek, valamint a nagy sikerű iPhuck10-nek a folytatása s egyben a szerző új futurisztikus regényciklusának első kötete.

- Tehát mivé is lett az emberi civilizáció a történelem végén?

„Halhatatlan dunsztos elit a föld alatt, halandó kiszolgáló személyzet a felszínen, szélkerekek, lóvontatás és az oligarchiának dolgozó összes jószág chipezett agya... - foglalta össze vidoran a kócs.”

Szerzője Viktor Olegovics Pelevin (Moszkva, 1962. november 22. – ) orosz író.

1989-ben végzett a Moszkvai Energetikai Főiskolán, majd a Gorkij Irodalmi főiskolára járt. 1987 óta ír, 1989-ben jelent meg az írása először nyomtatásban. A következő három évben számos novelláját közölték folyóiratok és antológiák. 1992-ben jelent meg első novelláskötete, majd 1993-ban első kisregénye „Omon Ré” címmel, mely a szovjet űrkutatást ábrázolja groteszk módon. A kötetet egyből lefordították angol és német nyelvre (magyarul 2001-ben jelent meg). Nem csak hazájában, de világszerte hamar népszerű lett, 2000-ben a New Yorker Európa hat legjelentősebb fiatal írójaként emlegette. Viktor és Venyegyikt Jerofejev mellett a mai orosz irodalom „fenegyerekeként” emlegetik.

Stílusa minden előítélettől mentes, szatirikus, groteszk; gyakran keveri a nyelvi rétegeket, bátran használ szlenget, káromkodásokat; jellemző rá az intertextuális áthallás; a modern rockzenétől a klasszikus kínai szerzőkig sokféle kultúrkört mozgósít. Művein többen felfedezni vélték a fantasztikum számos irányzatának hatását, korai írásaira a tudományos fantasztikum kedvelői figyeltek fel, mondták posztmodernnek, mágikus realistának, Gogol groteszk világához hasonlították, fantasyvel rokon vonásokat találtak bennük.

Mindezek mellett a posztszovjet világ egyik leghatásosabb ábrázolójának tartják...