Titkos tanítások I. — A névtelen szellem kinyilatkoztatásai Eszter médium útján

Az itt következő tanításokat, amelyek a lélek mélységeibe, a szellemvilág és az isteni Gondviselés misztikus titkaiba olyan mélyen bevilágítanak, mint még egyetlen szellemi kijelentés sem, kedves Vezetőnktől mintegy hat esztendőn át kaptam. Ő már akkor kijelentette, hogy ezeket nem a nyilvánosságnak szánta, mivel — amennyiben Eszter médiumnak az isteni Gondviselés arra életet, kegyelmet és lehetőséget nyújt — mindezeket az eddig nem hallott igazságokat szabatos rendszerbe foglalva és más, eddig még ki nem nyilatkoztatott igazságokkal kibővítve az ő fő művében szándékozik a nyilvánosság számára összefoglalni, amelyet utolsó könyvének szánt. Mivel azonban ezekről az igazságokról már itt-ott néhányan tudomást szereztek, s mivel belőlük egyes eszmék szélesebb körben is szétszivárogtak, hogy ezeknek téves és elferdített elterjedése be ne következzék, szeretett Vezetőnk beleegyezését adta, hogy ezeket az ezoterikus tanításokat már most, soron kívül közreadjam. Ezek előrebocsátása után természetes, hogy az e könyvben foglalt igazságokat csak a kedves Vezetőnk által megírandó utolsó nagy mű vázlatául lehet tekinteni.

A tárgy elvontsága és az eszmék mélysége nem teszi e művet könnyű olvasmánnyá. Miután pedig az egyes kijelentések mozaikszerűen, nem összefüggő rendszerességgel jöttek létre, hogy az olvasónak a megértés munkáját megkönnyítsem, ezeket a csodálatos tanításokat bizonyos rendszerbe foglaltam s itt-ott kisebb magyarázó jegyzetekkel láttam el. Természetes azonban, hogy magukat a kijelentéseket azzal a kegyeletes gondossággal kezeltem, amelyet a Szentlélek ilyen felbecsülhetetlen ajándéka szükségképpen megkövetel s azoknak szövegén semmi lényeges változtatást nem tettem. Ennek dacára is az a véleményem, hogy ezek a manifesztációk minden részletükben csak olyanok előtt lesznek teljes mélységükben érthetők, akik kedves Vezetőnk összes könyveit — különösen a Kegyelem Törvényvilágát — gondosan áttanulmányozták, és a bennük lefektetett világosságot már magukévá tették. Az ilyenek előtt az is nyilvánvaló lesz, hogy ez a mű a spiritizmus egész irodalmának eddigi legmagasabb rendű kijelentése, úgyszólván a Szentléleknek az emberiség sorsába, annak megmentése érdekében váló beavatkozása, amiért hálával kell leborulni Isten előtt, aki veszendőbe indult gyermekeiért ilyen mindenen túláradó szeretettel még egyszer lehajol, mielőtt a menny kapui bezárulnának.

Budapest, 1935. augusztus havában.

PÁTKAI PÁL