Tézisek a fordítástudományról — Új fordítástudományi tanulmányok

Klaudy Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapító tagja és tanszékvezetője...

Tudományos munkásságának célja a fordító- és tolmácsképzés elméleti hátterének megteremtése. 2003-ban az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül létrehozta az önálló Fordítástudományi Doktori Programot, amelyben 2019-ig 41 hallgató szerzett doktori fokozatot fordítástudományból.

Ez a tanulmánykötet a szerzőnek az elmúlt 12 évben (2008-2019) írt fordítástudományi tanulmányait tartalmazza.

• Az első részben a fordítástudomány alapkérdéseit, azaz nevét, természetét és terminológiáját érintő kérdésekről van szó. Ezt a részt az átváltási műveletek rendszerét összegző és értékelő tanulmány zárja.
• A második részben a szószintű műveletek szövegszintű hatásait boncolgató empirikus tanulmányok találhatók. A célnyelvi norma kérdéseit egy Agatha Christie-mű újrafordításának kapcsán vizsgálja a szerző, és a második részt egy ritkán kutatott témával, a fordító személyéről szóló tanulmánnyal zárja.

A harmadik rész az aszimmetria hipotézissel kapcsolatos újabb kutatásokról szól. Kiterjeszti az aszimmetria hipotézist a kulturális átváltási műveletekre, azaz a honosítás és idegenítés dichotómiára. Bemutatja a honosító fordítás egy sajátos esetét, amelyet álvisszafordításnak vagy kulturális visszafordításnak nevez.

Ez a jelenség akkor figyelhető meg, amikor olyan művet kell valamely célnyelvre visszafordítani, amelynek cselekménye a célnyelv színhelyén játszódik. Az ilyen művek fordításakor a fordító, aki többet tud a célnyelvi kultúráról, mint az eredeti mű szerzője, változatos eszközökkel hazahozza a szereplőket és a színhelyeket eredeti környezetükbe.

A negyedik részben a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék negyvenéves történetéről, illetve a Fordítástudományi Doktori Program létrejöttéről és első évtizedéről olvashatunk.

A „Tézisek a Fordítástudományról” című ezen kiadvány érdeklődésre tarthat számot mindazok körében, akik a legtágabb értelemben vett nyelvi közvetítéssel foglalkoznak: találnak benne olvasnivalót fordítók, tolmácsok, lektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, mostanában divatos kifejezéssel a nyelvi ipar munkásai, bár a szerző még mindig szívesebben nevezi őket a nyelv, illetve a nyelvek tudósainak vagy művészeinek.