Tett és semmi más — Szinte Gáborral beszélget Mezei Károly - Magyarnak Lenni sorozat XXXVIII. kötet

SZINTE GÁBOR festőművész 1928-ban született - székely szülők gyermekeként - Budapesten.

A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, amit 1951-ben végzett el, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi István tanítványa. Tanulmányait 1957-58-ban a firenzei Accademia delle Belle Arti-n fejezte be. Az erdélyiség és az olasz kultúra iránti kettős kötődés a festészete témaválasztását is jelentősen meghatározta.

Több, mint hetven egyéni kiállítást rendezett itthon és külföldön, Olaszországban, Németországban, Csehszlovákiában stb. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és más múzeumokban, magángyűjteményekben is találhatók. Számos középületet díszített faintarziákkal, pl. a korábbi Nemzeti Színházat.

Jelentős a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban látható színes üvegfala, de készített márványmozaikot is. Portréfestőként, a magyar kultúrtörténet jeles személyiségeinek is ihletett mestere.

Külön említést érdemel a franciaországi Aurillac város közelében levő Saint Simon templomában található, II. Szilveszter pápa életéről és Szent István király megkoronázásáról szóló, 13 részes, összesen 110 négyzetméternyi freskó sorozata, amelyet 2005 nyarán szenteltek föl.

Műveiben a magyar hagyományok egyéni hangú követője. A fajsúlyos gondolati tartalmat a jelenségek érzékeny megragadásával, a színek, fények és árnyékok bátor alkalmazásával fejezi ki. A valóság látványából kiindulva az élmények sajátosan gazdag megjelenítése, annak meditatív tartalma hozza létre műveinek egyéni, egyszerre hagyományos és modern festői világát.

Díszlettervezőként is kiemelkedő művész. Ádám Ottó, Várkonyi Zoltán és Kazimir Károly rendezésében 115 színházi mű díszleteit tervezte a Madách és a Vígszínházban. E terveit ma az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

32 éven át tanított. Egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1978-ban pedig újjászervezte a díszlet- és jelmeztervező képzést a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 13 évig volt tanszékvezető.

Művészettörténeti és történelmi tárgyú tanulmányai különféle folyóiratokban jelentek meg. Két Olaszországgal foglalkozó művészettörténeti „útikönyvében” páratlan fölkészültséggel vezeti az érdeklődőket évszázadokon át, és a képek, szobrok épületek értő elemzésével valamint alkotóik méltatásával maradandó intellektuális örömöt szerez olvasóinak.

Műtörténészként ismeretterjesztő video-sorozatokat ír, a „Hires magyarok a nagyvilágban” című CD-ROM-on negyven magyar képzőművész munkásságát ismertette.

Irodalom a művésztől és a művészről:
Szíj Rezső: Szinte Gábor, 1980. Képzőművészeti Kiadó, Budapest,

Szinte Gábor: Velence és Firenze titkai, magán kiadás, 2001. Budapest,
2. bővített kiadás: Jonathan Miller 2005. Budapest,

Szinte Gábor: Róma, Nápoly, Apulia titkai, Jonathan Miller 2003. Budapest,

Mezei Károly: Szinte Gábor, Erdélyen át Firenzéig, Kairosz Kiadó 2004.
Budapest,

Szinte Gábor: II. Szilveszter, a tudós pápa Magyar Képek 2005. Veszprém-Budapest, (francia-magyar nyelvű)

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

• Mi az, ami szép, és mi az, ami kedvét szegi, ha végigfuttatja tekintetét a főváros panorámáján?
• Műtörténész, egyetemi tanár, de elsősorban sikeres festőművész;
• Mára soha nem látott méreteket öltött a kulturális turizmus;
• 1945-ben lendülettel indult a képzőművészet, de 1948-ban meg is torpant, a szovjet befolyás gátat vetett minden saját hangú törekvésnek;
• Korábban is, ma is mindenütt találunk magyar művészeket szerte a világban, akik helytállnak és akiket megbecsülnek, sokszor jobban, mint itthon;
• Hogyan lehetne a sokszorosan és súlyosan sérült magyarságon segíteni?
• Miféle népszerű történelmi téveszmék élnek a nemzet tudatában?
• Hogyan kellene viselkednünk emberként és magyarként?
• Megfoszthat-e egy népet ezeréves zászlajától egyetlen sötét korszak önkényes választása?
• A haza egyetlen élő, szerves egység. Szabadság és rabság egyszerre. Áld és ver a sors kezével, de képes a magasba emelni!

A „Tett és Semmi Más” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Szinte Gábor festőművésszel miről beszélgetett Mezei Károly.