Tanmesék Apológusok

Giulio Cesare Capaccio a 16-17. század fordulóján élt itáliai szerző.

„Tanmesék-Apológusok” című műve, amely magyar fordításban először jelent meg (2016), az európai művelődéstörténetben, a tanmesék műfaján belül sajátos helyet foglal el. Az ókori görög-latin tan- és állatmese irodalom újragondolásával Capaccio a fabula alfajtáját, az apológust részesítette előnyben, kora eszmeiségéhez igazítva és megőrizve vagy éppen módosítva a mesék morális tanítását.

A tanmesegyűjtemény, amely több alkalommal látott napvilágot a 17. század elején, szép metszeteivel a morális interpretáció szerves része, látványuk kellő kiegészítésként szolgál az értelmezéshez.

A számos reneszánsz kori fabula-változatot felhasználó La Fontaine meséinek első könyve mintegy hatvan évvel később született, mint Capaccio ezen gyűjteménye, ezért az itáliai szerzőt a neves francia szerző meséi egyik előfutárának tekintik...
.
A meséket Vígh Éva kiváló fordításában adjuk közre, melyet a fordító részletes jegyzetekkel és utószóval is ellátott.

A „Tanmesék Apológusok” című eme kiadványt a La Fontaine nagysikerű állatmeséi előtt hatvan évvel megjelent jelen meséket is megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, amelyek előfutárai és forrásai La Fontaine meséinek, sajátos színfoltot képviselnek az állatmesék történetében, és kikerülhetetlenek az állatszimbolika reneszánszkori tanulmányozásához is...