Szólások, közmondások eredete — Frazeológiai etimológiai szótár

• Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza?
• Miért mondjuk valakire: Canossát jár?
• Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag?
• Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött?

Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólás-mondás származik:

– a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat),

– a görög–római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját),

– a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat),

– a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)?

Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ ez a könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza és szemléleti. Bemutatja a kultúr­történeti hátterét - a bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva -, az irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia–magyar tematikus szólásszótár, a Francia–magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar–francia–magyar jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője.

A „Szólások, Közmondások Eredete” című eme kiadványt a mindennapi beszédünk fontos részét alkotó, két vagy több szóból álló, többé-kevésbé kötött formájú, gyakran homályos eredetű és igen képszerű szókapcsolatok, frazeológiai egységek (összefoglaló nevükön frazémák) iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is tanulmányozni és tudatosan alkalmazni a frazémák címszavait, a szótári alak ismeretében elvégezni ezek értelmezését, jelentés- és eredetmagyarázatát, megismerni a frazémák idegen nyelvű megfelelőit, valamint az ikonográfia, az egyes szócikkekhez tartozó bibliográfiai hivatkozások, a felhasznált források vonatkozó aspektusait is...