Szívbéli barátok

Tamási Áron (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...

A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg a novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között „A szűzmáriás királyfi”, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a „Címeresek”, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az „Ábel-trilógia”. Előbb az „Ábel a rengetegben”, majd folytatásai: „Ábel az országban” és „Ábel Amerikában”, amelyek tartalmát javarészt a saját életéből merítette.

1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1944-ben a feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.

1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében megjelenhettek a cikkei, elbeszélései is, valamint a Kossuth-díjjal is kitüntették.

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt található a sírja a templomkertben, amelynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:

„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”

Csorja Boldizsár mindössze tizenkét éves, amikor a szülei falujából Udvarhelyre viszik, hogy a katolikus gimnáziumba írassák. A megszeppent, magára maradt, mégis büszke gyerek már másnap összeakaszkodik a diáktársaival, és megszökik. Ekkor akad rá a vele egykorú Ferkére, aki a mestere elől bujdosott el. A két sorstárs örök barátságot fogad.

Tamási Áron hőse mintha régi ismerősünk lenne. Vajon ő is a magyar gyerekirodalom jellegzetes fiúalakja? Ábelnek csak távoli rokona ő, Nemecsekhez, Nyilas Misihez, a „Kincskereső kisködmön” Gergőjéhez sem fűzik szoros szálak, mert Bódi bátor, nyakas, már-már lázadó gyerek. Mégis az a közös bennük, hogy mindannyian első önálló lépéseiket teszik meg egy ellenséges felnőtt világban, a szülők és a felnőttek védelme nélkül.

A „Szívbéli barátok” igazi különlegesség, amelyben Tamási első regényét, a „Szűzmáriás királyfi”-t dolgozta át ifjúsági regénnyé. 1946-os első kiadása óta most (2012) mindössze másodszorra látott napvilágot, Pekáry István grafikáival.

A „Szívbéli Barátok” című eme kiadványt Tamási Áron műveit kedvelő, adott esetben a két egymásra talált barát sorsa iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...

Másik Tamási Áron könyv is elérhető, a népszerű Ábel is!

Illetve:
Hazai Tükör.

És:
Ábel a rengetegben - DVD