Szent Márton gyermekei

Szentmártonban mindenki mindenkit ismer, a pletyka gyorsabb a villámnál, a hit pedig nemcsak a hétköznapok fő díszlete, hanem remek üzlet is. Az élet különösebb zökkenő nélkül folyik – amíg egy téli estén rá nem bukkannak egy meztelen férfira a templom lépcsőjén.

Az idegen csak latinul beszél. Ruhája nincs, kardja annál inkább – és veszedelmesen jól bánik vele. Megjelenése botrányos, fenekestül felforgatja a város életét. Lehetetlen és megmagyarázhatatlan események követik egymást, és mindenki arra használja őket, hogy a maga malmára hajtsa a vizet. Ahogy közeledik Márton napja, az indulatok egyre magasabbra hágnak. A plébános olyan búcsút akar szervezni, amilyet a világ még nem látott, mások hatalmas üzletet szimatolnak, egy cigányasszony pedig egy arkanval által álruházott feladatot akar teljesíteni. És ha mindez nem volna elég, Szentmárton utcáin megjelenik a sátán.

És vajon az ismeretlen férfi őrült vagy szent? Áldás-e a jelenléte, vagy üzlet – és ki használ ki kit? Szentmárton a látszatok és a titkok városa, ahol a szent és a profán kéz a kézben jár. Itt a csodát mindenki magának akarja, és épp ezért senki sem ismeri fel, amikor megérkezik – talán csak a templomtorony párkányán üldögélő angyalok ismerik az igazi választ.

Pataki Tamás új regényében hamisítatlan bulgakovi játék kezdődik: transzcendens erők és kisszerű emberi gyarlóságok csapnak össze egy abszurd, fekete humorral átitatott varietében, ahol a feszültségek árnyékában maguk az ördögök és a kufárok diktálják a tempót – méghozzá olyan dramaturgiával, hogy azt Emir Kusturica is megirigyelné.

Pataki Tamás írói szikével és könnyed mosollyal, a rá jellemző egyedi stílusával boncolja fel egy kis közösség mindennapjait: szatírát ír arról, hogyan lesz a hitből üzlet, a szentségből látványosság – és hogy mi marad meg, amikor már mindenki csak a maga igazát hajszolja.