Széchenyi gondolatai — Szekfű Gyula előszavával

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”). Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó könyvei, a „Hitel”, a „Világ” és a „Stádium” óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában...

Az antológia műveket tartalmazó válogatás. Bizonyos szempontok (például költészet, szöveggyűjtemény, líra, epika, nyelvterület, korszak, irányzat, műfaj, de lehet grafika vagy hangfelvételek gyűjteménye is) szerint válogatják össze a műveket. A legkorábbi ismert antológiák a latin nyelvű költészettel foglalkoztak...

Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” örök érvényű gondolatait tartalmazza ez az antológia. Először 1921-ben jelent meg Szekfű Gyula előszavával.

A 178 idézet az alábbi tematikus csoportokba sorolva olvasható:

• Széchenyi István küldetése, vallásos hite
• A leghívebb magyar
• Magyar balsors, magyar parlag
• A nemzetiségi kérdés
• A magyar jövő
• Önismeret
• Az ősi magyar vétek
• A nemzeti szenvedélyek, a nemzetpolitika
• Osztrák–magyar, kuruc–labanc
• A magyar paraszt, a földbirtokreform

A TINTA Könyvkiadót a könyv ismételt közreadásával az a cél vezérelte, hogy problémákkal terhes korunkban Széchenyi István igéi útmutatóul szolgáljanak a magyarság előtt álló régi és új feladatok megoldásához...

Ismerjük Meg és Okuljunk Belőlük!