Szárazajta

Szárazajta (románul Aita Seacă) falu Erdélyben, Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység közé ékelődő völgyben fekszik. Nevét onnan kapta, hogy sekély vizű patakja, az Ajta alkalmatlan volt malom működtetésére...

Az elmúlt időszakban a szerző olyan levéltári forrásokhoz jutott, amelyek árnyalják az 1995-ben megjelent első kiadáshoz képest a szárazajtai vérengzés történetét. Ennek köszönhető, hogy négyszeresére bővült a második kiadás az elsőhöz képest, ugyanakkor műfajában ragaszkodott az élő visszaemlékezés műfajához – avatta be a részletekbe hallgatóságát a szerző a Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent Szárazajta című kötetének második, bővített kiadásának kolozsvári könyvbemutatóján.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában megrendezett eseményen Benkő Levente emlékeztetett, a szárazajtai vérengzést megelőzően a magyar hadsereg is követett el hasonló mészárlást Szilágyippen és Ördögkúton. A nemzetek közti súlyos konfliktus következtében a Maniu-gárda 1944-ben nemcsak Szárazajtán tervezett bosszúállást, hanem más településekre is elmentek, ahol épp a helyi románok védték meg a magyarságot. Előadásában ugyanakkor elmondta, Románia 1944-es átállása után a korabeli román sajtó félelmetes magyarellenes hangulatot teremtett.

Szeptember 2-án Szárazajta mellett egy kisebb román alakulat tűzharcba keveredett a németekkel, ahol több román katona meghalt. Ez szolgált a Maniu-gardisták bosszúhadjáratának ürügyéül. Azzal vádolták a helyi magyarokat, hogy a németeknek segítettek a harcban. A Gavrilă Olteanu tiszt vezette 250 fős, önkéntesekből álló katonai csoport 1944. szeptember 26-án a szárazajtai iskolaudvaron végezte ki a bűnbaknak kikiáltott magyarokat, kettőt lefejeztek, további kilencet főbe lőttek, egy magyar pedig azt követően halt meg, hogy a tömegbe lövettek.

A szárazajtai áldozatok közül senki sem volt gyilkos, hiába állították ennek az ellenkezőjét.

Az események az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

AZ 1916-OS ROMÁN BETÖRÉSTŐL az 1990-es temetésig:

• A faluról;
• az 1916. augusztusi román betörés, előzmények és erdővidéki következmények;
• Trianon után Erdélyben;
• Új impérium alatt Erdővidéken;
• A magyarellenes állampolitika ha(j)tásai;
• 1940;
• A fordulat időszaka;
• A Maniu-gárdák Erdélyben;
• 1944. szeptember 25-e, Középajta, Szárazajta;
• 1944. szeptember 26-a, Szárazajta;
• A mészárlás után;
• Ingatag vádak;
• Képek a Maniu-gárda peréről;
• Szárazajtaiak, szárazajtaiak ellen, avagy hol az igazság?
• A befejezett temetés;

A „Szárazajta” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni ennek a kötetnek az új dokumentumai alapján, hogy milyen körülmények között történt Szárazajtán a vérengzés, és milyen valószínűsíthető tényezők álltak az erdővidéki faluban 1940, majd 1944 szeptemberében lezajlott, remélhetőleg soha meg nem ismétlődő események hátterében.