Szamártestamentum ANTIKVÁR — Középkori francia mesék és bohózatok

Szamártestamentum ANTIKVÁR

Ár: 13 000 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Európa
Megjelenés
1962
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
580 oldal
Cikkszám
MM-19308
Tömeg
445 g

Ezekben a történetekben kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pórul járt szeretők és táncos jókedvű ifjak elevenednek meg. Egykor a vándor igricek adták elő, a kóbor komédiások játszották el. A francia középkor népszerű műfaja volt a verses történet, az ún. fabliau és farce a középkori nép mulattatását szolgálta. Ebből fakadtak maradandó művészi értékei is: plebejus világszemlélete; itt-ott szatírává erősödő csúfondáros kedve; naiv realizmusa, amely főként a népi világ játékos-tréfás, de alapjában véve hű utánzatában és a mindennapi élet jellegzetes figuráinak ábrázolásában fejeződik ki. Érzékelhető a friss közvetlensége, természetes humora, harsány nevetése...

Leírás

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A francia középkor népszerű műfaja volt a verses történet, mese, tréfa: a fabliau, valamint a többnyire vaskos humorú bohózat: a farce. E két rokon műfaj mulatságos darabjaiból ad válogatást ez a kötet.

Kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pórul járt szeretők és táncos jókedvű ifjak elevenednek meg a történetekben, melyeket egykor a vándor igricek adtak elő, a kóbor komédiások játszottak el. A fabliau és a farce a középkori nép mulattatását szolgálta - írja a könyv előszavában Lakits Pál -, és ebből fakadtak maradandó művészi értékei is: plebejus világszemlélete; itt-ott szatírává erősödő csúfondáros kedve; naiv realizmusa, amely leginkább a népi világ játékos-tréfás, de alapjában véve hű utánzatában és a mindennapi élet jellegzetes figuráinak ábrázolásában fejeződik ki: friss közvetlensége, természetes humora, harsány nevetése.

Tartalom:
Előszó (Lakits Pál)

Mesék:

  • Ismeretlen szerző: A szajhák és az igricek (Lakits Pál)
  • Ismeretlen szerző: Szent Péter és az igric (Benjámin László)
  • Ismeretlen szerző: A paraszt, aki pör útján jutott be a paradicsomba (Sipos Gyula)
  • Jean Bodel: Az irigy meg a kapzsi (Lakits Pál)
  • Ismeretlen szerző: A szedrezgető pap (Donga György)
  • Ismeretlen szerző: A fogolypecsenye (Donga György)
  • Jean Bodel: Zsömle, a pap tehene (Donga György)
  • Ismeretlen szerző: A ládába bújtatott pap (Csoóri Sándor)
  • Ismeretlen szerző: A Lik-szentelő érsek (Kormos István)
  • Jacques de Baisieux: A pap kincse (Sipos Gyula)
  • Rutebeuf: Szamártestamentum (Benjámin László)
  • Milon d'Amines: A pap és a lovag (Takács Imre)
  • Ismeretlen szerző: A kád (Csoóri Sándor)
  • Ismeretlen szerző: Szent Márton ajándéka (Nagy László)
  • Jean Bodel: A bolond óhaj (Nagy László)
  • Ismeretlen szerző: A lány, aki repülni akart (Kormos István)
  • Ismeretlen szerző: Az ájuldozó lány (Kormos István)
  • Garin: A daru (Kormos István)
  • Ismeretlen szerző: A botcsinálta orvos (Simon István)
  • Jean Bodel: A három tolvaj (Kormos István)
  • Ismeretlen szerző: A nagy csavargó (Nagy László)
  • Cartebarbe: A három compiégne-i vak (Sipos Gyula)
  • Watriquet de Couvins: A három párizsi asszony (Nagy László)
  • Ismeretlen szerző: A nagylikú berengár (Nagy László)
  • Ismeretlen szerző: A bűvös köntös (Jékely Zoltán)
  • Henri d' Andeli: Versezet Arisztotelészről
  • Jacques de Baisieux: A három lovag és az ing (Kardos László)

Bohózatok:

  • Ismertelen szerző: Babio (Kárpáty Csilla)
  • Rutebeuf: A csodabalzsamárus mondókája (Benjámin László és Lukácsy Sándor)
  • Adam le Bossu: Robin és Marion (Nagy László)
  • Ismeretlen szerző: A pástétom és a torta (Kardos László)
  • Ismeretlen szerző: Pathelin Péter prókátor (Illyés Gyula)
  • Ismeretlen szerző: A dézsa (Nagy László)
  • Ismeretlen szerző: A hetvenkedő íjász (Kalász Márton)
  • Ismeretlen szerző: Az asszonyok makacssága (Fodor András)
  • Ismeretlen szerző: Új komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újraöntették a férjüket (Kálnoky László)
  • Ismeretlen szerző: Komédia a kereszthez csalt három széptevőről (Illyés Gyula)
  • André de la Vigne: A vak és a sánta (Fodor András)
  • Ismeretlen szerző: Az üstfoldozó (Hárs György)

Jegyzetek

Ezeket is ajánljuk