Szabadkőműves béklyóban - keménytáblás — Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899–1905) - Harmadik kiadás

A Kiadó ajánlása:

„A magyar szellemi élet mind a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásában szerepet játszó személyekkel – s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival.

Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt – természetesen kritikátlanul –, mert a költő és hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint „haladó” eszméket vallott.

A XX. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az „eszmeérlelés”) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához.

Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy irataival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó.

Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív fölfogása szerint ismertetni.”

RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS: AZ ADY KÉRDÉS FÖLVETÉSE;

NAGYVÁRAD, ADY MEGRONTÓJA

• Magyar-zsidó arányok és viszonyok Nagyváradon;
• A „keresztapák”;
• Ady és a Nagyváradi Napló;
• Írásai a szabadkőművességről a „kazár, zsidóradikális, zsidó-protestáns” lapban:

(Militarizmus kontrabékeharc. A Romániából kiűzött zsidók. Prohászka Ottokár és a „klerikális reakció”. A liberalizmus helyére a radikalizmus jő. A radikális, forradalomváró demokrata. Ady gyűlöletszótára. A kételkedő Ady: legyen mindenki magyar. Két unokatestvér: szociáldemokraták és liberálisok a „csuhás vérebek” ellen. Szabadkőművesek, a világosság apostolai. Ars liberorum muratorum. A reakció áldozata.)

- A „keresztanyák”:

(A halál rokona: legfontosabb betegségei. Rienzi, a „vörös pestis”. Ady eltávozási szándéka Nagyváradról. A Nyugat a „leghíresebb bordélyház”. Léda, a tekintélyes múltú úrhölgy.)

- Nagyvárad, avagy a magyar szupremácia veszedelme;

PÁRIZS, A SZABADKŐMŰVESSÉG FŐVÁROSA

• Az „ócska hazafiság” fitogtatása.
• Istenek alkonya: az egyházellenes Ady.
• „Zsidószabadkőműves és „radikális liberális” írások.
• Szabadkőművesek és a francia hadsereg.
• „Nem új magyar s nem is báró”: a kritikus Ady.
• „A jövőt kiszabni, de a múltat is átalakítani”

BUDAPEST, A BŰNÖS VÁROS

• Ady visszatérése;
• Magyarország fordulóponton: 1904-1906;
• „Szerencsétlenül árván a pocsék Budapesten”;
• „Diadalordításba tör ki a reakció”;
• „Minden gondolat vörös zászló”;
• „A pápa durcáskodik”;
• „a galíciai söpredék nem elsőrendű emberanyag...”;
• A „fölszabadult Ázsia”, avagy a „piros-fehér-zöld őrület”;

UTÓSZÓ - BIBLIOGRÁFIA - NÉVMUTATÓ

A „Szabadkőműves Béklyóban” című eme kiadványt Ady Endre életének, szellemi tevékenységének 1899-1905 közötti szakasza iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a szerző BEVEZETŐ-ben írt alábbi gondolatai figyelembe vételével, át- és továbbgondolással:

„A magyarságnak a XXI. században, a 2010-es években is égetően szüksége van a tárgyilagos Ady-képre, Ady pártatlan, valósághű bemutatására, mivel napjainkban kísértetiesen hasonló szellemi folyamatok zajlanak Magyarországon, mint a múlt századelőn, Ady életének korában.

A komoly és tiszta szándékú megismerés azonban itt is áldott, ezért e könyvemben megkíséreltem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének egy-két fontos fejezetét a pártos, elfogult és sokszor magyarellenes irodalomtörténet-írás és történetírás ellenére, a magam konzervatív fölfogása szerint megvilágítani.

Bizalommal helyezem hát tanulmányomat a 21. századi magyarok asztalára, mert bennük való bizalmam titka ez: bízom Istenben.”