Sohanő

„Kizökkent az idő; - ó, kárhozat!
hogy én születtem helyre tenni azt.”
(Shakespeare: Hamlet - Arany János fordítása)

ZSÓFI a harmincésatöbbi éves cégvezető krónikus álmatlanságban szenved. Pedig legalább éjszakánként szívesen elszökne abból a világból, ahol a határidők, ovulációs naptárak, lépés- és kalóriaszámlálók diktálják a tempót. Egyre többet veszekszik Zsomborral, és bár minden orvos biztatja, csak nem jön a baba.

Az alvásterapeutája szerint vissza kellene találnia saját belső ritmusához. Ez nem is olyan egyszerű egy csőd szélén álló cégnél, ahol lehetetlen határidőket kell betartatni és kollégákat elbocsátani.

RÓZA, alias Mrs. LIPSTICK, a jó humorú, titokzatos újságíró nem annyira írói, inkább életstílusával arat sikereket a 20-as évek Amerikájában. Iszik, dohányzik, és esténként sokáig kimarad. Megdolgozik a pénzéért, és nem szabadkozik az élete miatt. Fekete bubifrizurájával, porcelánbőrével, sötétre rúzsozott ajkával ő lehetne a dzsesszkorszak reklámarca.

Most hunyjuk le a szemünket. Mikor újra kinyitjuk, egy olyan világban találjuk magunkat, ahol nincsenek okostelefonok, lombikprogramok és céges tréningek. Senki sem hallott még Mark Zuckerbergről és Angelina Jolie-ról. 1929 decemberét írjuk. Miközben mindketten vissza akarnak találni a szerelmükhöz, Zsófi és Mrs. Lipstick, New York legmodernebb asszonya farkasszemet néz egymással...

„Ebben a duplafenekű szerelmi történetben magam is riporter lettem újra. Kicsit másképp, megbillentve, a kordokumentumokat és a fantázia világát összemosva tudósítok a Sohanőről, aki az egészet akarja, így saját magát szorítja korlátok közé. Legnagyobb ellensége az idő, de ebben a regényben cinkosok lesznek.”
(Vass Virág)

A „Sohanő” című eme kiadványt Vass Virág műveit kedvelő olvasóinknak ajánljuk, adott esetben a Sohaférfi után annak a regénynek a megismerését, amelynek egyik vezérfonala a ’20-as évek Amerikájában játszódik és ezt az időszakot állítja párhuzamba a mai korral, amelyben élünk és amelyben „az utóbbi két nemzedéket már úgy nevelték, hogy tanuljanak, és arra kondicionálták őket, hogy társadalmi területen állják meg a helyüket, ne pedig az intimitás terén...”