Sharuna Gamhud — Az Osztrák-Magyar Monarchia régészeti missziója Egyiptomban (1907-1908)

Az Olvasó egy ünnepi, centenáriumi kötetet tarthat a kezében, ugyanis a könyv kiadásától számított 100 esztendővel ezelőtt fejeződtek be az Osztrák-Magyar Monarchia rendkívül sikeres egyiptomi ásatásai, amelynek gyümölcseiből még ugyanabban az évben Bécs, Budapest és Krakkó múzeumaiba gyönyörű műkincsek érkeztek.

Az Osztrák-Magyar Monarchia kairói régészeti intézetét sohasem alapították meg, a birodalom az I. világháború hatására felbomlott. Mégis, Back Fülöp régészeti feltárásainak hatására 1910-ben már megkezdődtek az Osztrák Tudományos Akadémia egyiptomi ásatásai is, (Turah-ban, Hermann Junker vezetésével), amelyek (jelenleg Tell el-Dabaaban, Manfred Bietak vezetésével) ma is folynak.

A magyar régészeti terepmunka 1926-tól folytatódott az egyiptomi Nyugati Sivatagban, Almásy László vezetésével.

A Back Fülöp által megkezdett egyiptomi régészeti missziót (más-más lelőhelyeken) immáron az őt követő harmadik és negyedik magyar tudományos nemzedék folytatja Egyiptomban.

A könyv méltó emléket állít a Monarchia egyiptomi régészeti misszióját vezető magyar állampolgárságú Back Fülöpnek is, aki Párizsban kilencvenhat esztendős korában elhunyt, és akit már 1904-ben felvett saját lovagjainak a sorába I. Ferenc József császár.

Az Apostoli Uralkodótól 1909-ben Back Fülöp magyar nemességet kapott, 1914-ben pedig, saját kérésére, a „surányi” magyar nemesi előnevet és egy címert, melynek pajzsában az 1907-1908-as közép egyiptomi ásatásain felfedezett sharunai templom látható.

A „SHARUNA GAMHUD” című eme kiadványt mindazon olvasóinknak ajánljuk, akiket magával ragad az Osztrák-Magyar Monarchia különleges kultúrtörténete, az egyiptomi régészeti feltárások csodálatos világa és egy nagylelkű magyar mecénás, Surányi Back Fülöp élettörténete...