Romvárosok Ázsia sivatagjaiban

Stein Aurél /Sir Marc Aurel Stein/ (teljes nevén: Stein Márk Aurél) (Pest-Buda, 1862. november 26. – Kabul, /Afganisztán/ 1943. október 28.) magyar származású Kelet-kutató, az MTA tiszteletbeli (1895) tagja, aki brit alattvalóként lett világhírű. Iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte. 21 évesen bölcsészdoktor lett és Angliában folytatta tanulmányait, Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, illetve később több indiai egyetemen tanított.

1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került.

Első expedícióján, 1900-1901-ben a térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Második expedíciója, 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. Ekkor talált a dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken.

A világhírű keletkutató és régész ebben a második, magyar nyelven megjelent könyvében a Homokba temetett városok titokzatos vidékére vezeti el az Olvasót. A „Romvárosok Ázsia sivatagjaiban” olyan útleírás, amely nemcsak a tudós második belső-ázsiai expedícióját meséli el érdekfeszítő formában, de pontos képet kapunk az ősi Selyemút egykori lakóiról, a buddhizmus terjedéséről és művészetéről, vagy akár a kalandvágyó velencei, Marco Polo viszontagságairól.

Egy elfalazott titkos könyvtár körüli bonyodalmak pedig kalandregénybe illő részletekkel gazdagítják ezt a különleges világba betekintést engedő klasszikus művet. A „Romvárosok Ázsia sivatagjaiban” 1913-ban jelent meg utoljára Magyarországon, s ma már antikvár példányai is csak nagy ritkán tűnnek fel. Ez az új kiadása (2008) a szerző teljes, magyarul megjelent életművét kiadni szándékozó sorozat második kötete, amelynek felfrissített szövegéhez új mutató is készült.

Számos – a szerző által készített – fotó és térkép teszik a művet még élvezhetőbbé és használhatóbbá.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
Stein Aurél

• ELSŐ RÉSZ: INDIÁBÓL KÁSGARBA;
• MÁSODIK RÉSZ: KÁSGARBÓL KHOTANBA

ÉS A KUNLAN HAVASAIBA;

- HARMADIK RÉSZ: KHOTAN VIDÉKÉRŐL

A TÁRIM MELLÉ;

• NEGYEDIK RÉSZ: A LOP-NÓR VIDÉKÉN;
• ÖTÖDIK RÉSZ: A TÁRIM MELLŐL AZ ŐSI

HATÁRFAL VIDÉKÉRE;

- HATODIK RÉSZ: AZ „EZER BUDDHA”

BARLANGTEMPLOMAI;

• HETEDIK RÉSZ: A NANSHANBAN;
• NYOLCADIK RÉSZ: VISSZA A TÁRIM MEDENCÉBE;
• KILENCEDIK RÉSZ: A KUNLUN HÁGÓIN ÁT HAZAFELÉ;

FÜGGELÉK:
STEIN AURÉL HARMADIK KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁSÁRÓL;
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ;

A „Romvárosok Ázsia Sivatagjaiban” című eme kiadványt az Előszó utolsó bekezdésének alábbi szavaival ajánljuk:

„... Magyarországon mindmáig az egyik legritkább Stein kötetnek számít... Tiszteletet parancsoló kora ellenére e könyv mit sem veszített értékeiből, legyenek azok irodalmiak, vagy tudományosak. Stein Aurél stílusa kiforrott, ráadásul régészeti, történelmi, földrajzi megállapításai és következtetései kevés kivételtől eltekintve mindmáig megállják a helyüket, s így e mű könnyű szívvel ajánlható nemcsak a régészek, történészek, földrajztudósok szűkebb táborának, de a szélesebb értelemben vett olvasóközönségnek is.”
(Felföldi Szabolcs)

Ajánlott még:

Ősi ösvényeken Ázsiában.
Indiából Kínába.
Homokba temetett karavánutakon.
Kelet népe vagyunk.