Rendhagyó nyelvi gondolatok kitérőkkel — Egy orvos nyelvi kalandozásai

Részletek az orvos szerző gondolataiból:

Szeretem a szépet, a jót, a rendet, a szabályozottságot, a logikus cselekedeteket, a következetességet. Nem vagyok nyelvész, de a leírt tulajdonságokat keresem és mind meg is találom az anyanyelvemben, ezért bánt és bosszant nyelvünk hanyatlása.

Mint átlagos értelmiségi, egyre aggódóbban hallom, olvasom, érzékelem a magyar nyelvhasználat színvonalának romlását. A helyes nyelvhasználat mindnyájunk érdeke: ...a nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti szakkérdés, hanem közügy, mindnyájunk ügye - írta Kodály Zoltán 1974-ben.

Czakó Gábor után írom (Nyelvédesanyánk), hogy a külföldre szakadt magyarság között akadó tudatos nyelvművelők némely szempontból előnyösebb helyzetben vannak, mint a hazaiak. Ennek oka, hogy nem kell roskadozniuk a honi nyelvi környezet nyomasztó súlya alatt, s így jóval könnyebben hagyatkozhatnak saját ítéletükre. Amikor tehát élek a helyzetem adta lehetőséggel, akkor talán értékes szolgálatot tehetek nyelvünk káros hatásoktól való mentesítéséért. Leírhatom, kimondhatom azt, amit a hazai nyelvészek jobbik fele nem tehetne meg a lesajnálás és elszigetelődés következménye nélkül.

Négy évtizede élek és dolgozom sebészként Németországban: rendszeres közlemény- és könyvíró, valamint szerkesztő vagyok. Talán ez a magyarázata annak, hogy fülem, elmém érzékenyebb a magyar nyelvre és hamarább kapom fel a fejemet egy rossz szó vagy kifejezés hallatán. Fokozatosan hatoltam be anyanyelvem rejtettebb rétegeibe, mélyítettem ismereteimet. Mindebben józan eszem, tanultságom, olvasottságom, élet- és szakmai tapasztalatom és természetes érdeklődésem segített.

Kultúrát ajándékozni azt jelenti, hogy szomjúságot ajándékozol. A többi magától jön - írta a II. világháborús pilóta szerző, Saint-Exupéry (1900-1944).

Végül idézem Gyulai Pál (1826 - 1909) író, kritikus, irodalomtörténész sorait:

Én a szigorú kritika híve vagyok, mert visszahat kedélyemre azon csaknem a nevetségességig ment üres engedékenység, ami... divatos, mert meg vagyok győződve, hogy szükség van őszinte, sőt éles, gúnyos hangra is...

„Édes Anyanyelvünk a Mi Kincsünk!”