Reményik Sándor összes verse — 2 kötetben

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett költő a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

REMÉNYIK SÁNDOR a középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte meg jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be.

Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei („Mindhalálig”, 1918; „Végvári versek” 1918-1921, 1921).

Ezek a versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra már a versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik bennük a költő humanista felfogása.

Alapításától, 1921-től fogva főszerkesztője volt a „Pásztortűz” folyóiratnak.

Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott a filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus.

A „Gondolatok a költészetről” (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti.

A költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre is lefordították.

Összes verseit a Luther Kiadó, a Polis Kiadó és a Kálvin Kiadó adta ki két kötetben.

A „REMÉNYIK SÁNDOR ÖSSZES VERSE” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szívesen forgatják az erdélyi költő verseit, szeretik a természeti képekben, a filozófiai kérdésekben, a humorban és a szimbolizmusban gazdag költeményeket.

Ajánljuk még:

Havasi feszület.
Csonkatornyok.