Paradigmák előterében

Ez a kötet először az újkori társadalomfilozófia gondolkodástörténetéből olyan elképzeléseket tekint át, amelyekben határozottan kifejeződött az a törekvés, hogy dichotómikus (kettős, kétértékűségi) fogalmiságban értelmezzék azt a problémát, hogy képes-e, s ha igen, akkor miként az egyének döntésvilága a társadalom életét befolyásolni, avagy ennek a megvalósíthatatlanságával kell együtt élni?

Ezt követően pedig a társadalmi élet világából az erkölcs, a jog és a politikai modernkori értelmezéseire fordítja a figyelmet.

Végezetül pedig a rögzítettség / szellemítettség kategóriapár fogalmi (absztrakt) elemzésével foglalkozik, illetve a társadalmi állapotok pozitiválódásának (tudatos alakíthatóságának) néhány fontosabb megjelenési formáját veszi szemügyre.

Mindezek az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• I. A MINDENKORI ELMÉLETTÖRTÉNETI HAGYOMÁNY: (1. Fordulópont az újkori társadalomfelfogásban /Vico/; 2. Az organikus és a mesterséges /Tönnies, Scheler/; 3. Létrétegek dinamikája /Nicolai Hartmann/;)
• II. PROBLÉMATERÜLETEK: (1. Erkölcs/morál elméletek; 2. A morál szocializációja; 3. A jogelméletek szintjén a szellemítettség - rögzítettség felvetése; 4. A politikaelméletek szintjén: konzervativizmus/ liberalizmus,)
• III. A SZELLEMÍTETTSÉG ÉS A RÖGZÍTETTSÉG kategóriák belső aspektusai;
• IV. A TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK POZITIVÁLÓDÁSA

(tudatos alakíthatósága);

- V. NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS;

A „Paradigmák Előterében” című eme kiadványt a társadalmi jelenségek leírása, a modern korban a „szellemítettség” irányába való eltolódás, a tudatos döntésekkel való formálás lehetősége, avagy a spontán (organikus) változás-változatlanság, az újféle szellemi tartalmak „visszarögzítődése”, az ellenszegülés vagy a követés előidézése, mint következmény, a kognitív és a normatív szempont érvényesülése, a rögzítettségtől a hangsúly eltolódása a szellemítettség irányába, e változás továbbfokozása, vagy a rögzítettség újbóli megerősödése, sőt szükségességi igénye, azok érvényelülési és hatásmechanizmusai iránt érdeklődő, a társadalmat érintő filozófiai és szociális kérdésekkel szívesen foglalkozó. a közéletre nyitott olvasóinknak ajánljuk.