Oroszország és a kelet

Vámbéry Ármin szerző (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, /szlovákul Svätý Jur, ma város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában/ 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba. 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten, a piaristáknál végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt.

Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, és megtanult törökül is. 1857-ben Báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott. Négyéves tartózkodása alatt először nyelvtanító lett Husszein Daim pasa házában, közben megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait. Majd oktatója és barátja, Mullah Ahmed Effendi segítségével sikerült olyannyira törökké válnia, hogy egy adott ponton a híres török államférfi, Fuad Pasa titkárává vált.

Mindez idő alatt tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár.

1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz című középkori magyar krónika török fordítását... 1861-ben visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok őshazáját...

Az „Oroszország hatalmi állása Ázsiában” 1871-ben jelent meg Pesten.

Az Oroszország hatalmi állása Ázsiában (a kötet egyik írása) szinte mérnöki pontossággal vetíti elénk az orosz nagy stratégia céljait. A másfél évtizeddel később író Vámbéry valószínűleg elégedetten gondolhatott vissza erre a korai, mai szavunkkal ismeretterjesztő, a korabeli kifejezéssel a „művelt nagyközönség” számára íródott munkájára.

Bár nem tagadja, hogy mások úttörő munkája alapján írta körül elbeszélése tárgyát, a leendő politikai elemző, sőt igazi politikai háttérember erényei már ott csillognak írásának szavaiban.
(Dobrovits Mihály)

A kötet TARTALMA:

• OROSZORSZÁG HATALMI ÁLLÁSA ÁZSIÁBAN;
• AZ OROSZ HADJÁRAT HIVA ELLEN;
• OROSZORSZÁG A SZIBÉRIAI VASUTAK BEFEJEZÉSE UTÁN;
• A DÉL-SZIBÉRIAI TÖRÖK FAJOK IRODALMÁRÓL;

UTÓSZÓ

Az „Oroszország és a Kelet” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek az 1871 ben írt műnek a tanulmányozása során szeretnék elemezni és értékelni a nagy orosz kolonizációs terveket, és az arra való felkészülést, abban a korban, amikor véglegesen átalakult az európai egyensúly, Metternich Európáját, amely a kisebb nagyobb háborúk ellenére is többé-kevésbé kitartott, eddigre kikezdték az idők eseményei, Németország és Itália politikai egysége kész ténnyé vált, a Sedan és a kommün veszteségeit még magán viselő francia politika tekintélye átmenetileg megtépázódott, és a még relatíve új kiegyezés után létrejött Ausztria-Magyarország is a helyét kereste Európa politikai életében...

Ajánlott még:

Keleti életképek.
Bokhara története - A legrégebbi időktől a jelenkorig.
Vándorlásaim és élményeim Perzsiában.
A Nyugat kultúrája Keleten.
A Magyarság bölcsőjénél.
A török faj.