Örökségünk kötelez — Pálinkás Józseffel beszélget Csűrös Karola Magyarnak Lenni sorozat LVII.rész

PÁLINKÁS JÓZSEF (Galvács, 1952. szeptember 18.) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-ben annak elnökévé választották. Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter.

Akkor működik a világ kiegyensúlyozottan, ha ki-ki annak a közösségnek ad vissza, amely közösség neki is adott.

Ha valaki olyan eredményeket ér el, amire a világ felfigyel, még akkor is kötelessége, hogy ebből a dicsőségből, elismerésből részesítse azokat is, akik hozzájárultak a sikeréhez. Ha engem elismer valamilyen értelemben a világ, akkor jó, illő és fontos, ha ebből én visszajuttatok a galvácsi iskolának, a kecskeméti Piarista Gimnáziumnak, a szegedi egyetemnek, a debreceni Atommagkutató Intézetnek és Magyarországnak.

Ekkor működik kiegyensúlyozottan, szervesen a világ.

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

• Mindennek szabott ideje, mindennek rendelt sorsa van;
• A Magyar Tudományos Akadémiára akkor lépett be először, amikor 1979-ben vagy 80-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott;
• A következő emlékezetes látogatása az volt, amikor 1990 novemberében átvette az Atommagkutató Intézet igazgatói megbízását;
• Kötődései, gyermekkorának világa;
• Iskoláiban nemcsak képességeket és készségeket fejlesztettek;
• Mára elszakadt a gyakorlati élettől az oktatás módszertana, az iskolákban elméletieskedő oktatás folyik;
• Nem nézték jó szemmel, amikor elkezdte tanulmányait a piarista gimnáziumban;
• Élete első könyve Verne 15 éves kapitánya volt;
• A hazaszeretetet és a küldetéstudatot a család és az iskola egyaránt táplálta;
• A fizika állt hozzá közelebb, nem volt olyan elvont, mint a matematika;
• „Kötelességtudó ember vagyok, amikor belekezdtem valamibe, és egyszerre több dolgot is csináltam, akkor azokat mind következetesen végig is vittem”;
• Soha nem volt párttag, a rendszerváltás előtt nem is politizált;
• Tudósból politikussá válni nem egyszerű dolog;
• Sok mindentől függ, hogy egy kutatásnak lesz-e gyakorlati haszna, alkalmazása;
• „Nagyon tetszett az amerikai világ, az ember a bőrén érezte a szabadságot”;
• „Az emberek követni tudják a jó mintát is, ami érték, és a rossz mintát is, ami értéktelen, sőt káros;
• „Egy társadalomban létkérdés, hogy létezzen egy igazodási pont, ami ténylegesen segítséget nyújt a világban való eligazodáshoz”;
• Az akadémiai elnökség és a hit kérdéseiben való megnyilvánulás;
• „Aki átérzi azt, hogy ő egy nemzethez, egy közösséghez tartozik, az boldogabb életet tud élni;
• „A szeretethez hozzátartozik, hogy az ember világosan megmondja azt is, ami nem jó”;
• „Optimista vagyok és azt gondolom, hogy Magyarországon még mindig van elég szellemi és lelki erő ahhoz, hogy az ország emelkedő pályára kerülhessen”.

Az „Örökségünk Kötelez” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Pálinkás József atomfizikus, politikus, egyetemi tanárral miről beszélgetett Csűrös Karola.