Nevek és napok

Kallós Ede (1882-1950) először 1943-ban megjelent „Nevek és napok” című eme kötete bőven ontja a keresztnevekhez fűződő magyarázatokat, azt a roppant művelődéstörténeti anyagot, amely egy-egy mindennapinak tetsző mai keresztnév mögött rejtőzik.

Az Olvasó a könyvben található 425 név leírásának olvasásakor elkalandozik a vallástörténet, politika, néprajz, művelődéstörténet, nyelvi elemzések legkülönbözőbb területeire, hogy egy-egy keresztnév eredetét megfejtse.

Az egyik névben (Gyula) ősi magyar hagyomány emléke él, akad olyan név (Etelka), amely irodalmi divatnak, Dugo­nics András hatásának köszönheti az eredetét.

A nevekben is benne van a világtörténet, csak ki kell belőlük olvasni. Ezt a munkát vállalta Kallós Ede ebben a népszerűsítő munkájában.

„Olyan pontos, mint egy lexikon, és olyan érdekes, mint egy detektívregény...”

Némelyik név tulajdonosa annyira világtörténeti jelentőségű volt, hogy a neve általános fogalommá, közszóvá vált. Gondoljunk csak Julius Caesar nevére, amely a császár, Kaiser, cár szóknak adott életet, vagy Nagy Károlyra, akinek a neve rejlik pl. a mi király szavunkban is.

- Ki gondol arra, hogy a magyar János név a bibliai Jahve istennevet foglalja magában?

A György név az ókori görög földművelők kunyhóiból indul ki, jelentőségre jut a népvándorlás korában, majd a keszthelyi Georgikon alapításában részt kérve, újra visszatér a mezőgazdaság világába.

- Ki sejtené, hogy az eredetileg drágagyöngyöt jelentő Margit név, amelyet a szerelmi elragadtatás formált, hosszú, bonyodalmas úton eljut egészen a mi Árpád-házi Szent Margitunkhoz?

A TINTA Könyvkiadó bízik benne, hogy Kallós Ede „Nevek és Napok” című eme művének reprint kiadása ismét ugyanolyan élénk vissz­hangot kelt majd, mint az első, 1943-as kiadás...