Naptári ünnepek népi színjátszás - ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Készült 1000 példányban...

A naptári ünnepekhez, jeles napokhoz fűződő színjátékszerű népszokások sokféle szempontból vizsgálhatók; csak igen sokrétű, komplex kutatómódszer segítségévet értelmezhetjük minden sajátosságukat, és vizsgálatukat nemcsak az etnográfia tartja feladatának, hanem más tudományágak is. Az összehasonlító vallástörténeti kutatást régóta foglalkoztatják e dramatikus jellegű szokások; a színháztörténész a népi színjátszás sajátos vonásait keresi bennük, s ezen túlmenően a színjátszás létrejöttének kérdéseit óhajtja a szokásokból levonható tanulságok segítségével megoldani.

A népköltészet kutatója a drámai szövegek és rítusénekek élettörténetét, a változatok kialakulását és összefüggéseit, tartalmi és formai sajátosságait tanulmányozza. A népi társadalom vizsgálóját azok a közösségi formák érdeklik, amelyek keretében e szokások realizálódnak. S így folytathatnánk a felsorolást. Mást keres e dramatikus szokásokban a népzene, a népi tánc, a népi díszítőművészet tanulmányozója (maszkok, kosztümök, kellékek). A vallástörténeti, esztétikai és más szempontok külön is, de együttesen is felmerülhetnek; példa mindegyik irányra bőségesen akad hazánkban is, külföldön is.

Hogy e dramatikus jellegű szokásokat milyen sokféle szempontból vizsgálhatjuk, erre példaképpen idézzük Ortutay Gyula kérdőívét betlehemes játékok gyűjtéséhez.

Szempontjait így csoportosíthatjuk:

Szövegfilológiai és zenei szempont. (A szöveg és dallam pontos, többszöri lejegyzése, rögzítése. Változatok.)

Társadalmi vizsgálat. (A szereplők kora, társadalmi helyzete. A játszócsoport összetétele, etnikai és más szempontok szerint. A csoport tagjainak kiválogatása, a játszóközösség szabályai. A közönség és az előadók viszonya stb.)

A népi közösségi színjátszás. (Próbák, betanulás, időpont, a közönség viselkedése, a játékhoz tartozó gesztusok rögzítése. Az előadás térrajza.)

Művészi kivitelezés. (Maszkok, jelmezek, tárgyi eszközök stb.)

A játékok célja. (Kultikus, pénzszerzés, szórakozás és szórakoztatás stb.)

E pontok természetesen nem merítik ki a kérdőívben érintett összes szempontot, de ez a vázlatos felsorolás is képet ad a vizsgálat sokrétűségéről, lehetőségeiről és feladatairól.

A szempontok hasonló gazdagságára találunk a külföldi szokás-monográfiákban is...

TARTALOM:

• Előszó - Bevezetés
• Ünnepek és színjátszás
• Európa és magyarság
• A rítustól a színjátszásig
• Történeti forrásaink az ünnepi szokásokról
• Az ünnepi szokások előzményei a honfoglaló magyarságnál
• Az időszámítás
• Az ünnepek
• Az ünnepkörök
• Farsang

Farsangi szokásaink a mohácsi csatáig
Farsangi ünnepek a XVI - XVIII. században

- Húsvét

Húsvéti tojás - Öntözés - Komatál küldés
Egyházi eredetű népszokások
A zöldág-hordás
Nagyheti misztériumjátékok

- Május - Pünkösd

Egy régi közmondás
Pünkösdi király - pünkösdi királynő
A termékenység-ünnep
Lóverseny - A moreszka - A vadember
Májusi boszorkányok - A pünkösdi rózsa - Szent Erzsébet kultusza
Zöldág - Májusfa - Majálisok
Az időszakos királyválasztás

- Szent Iván

A Szent Iván ünnep Európában
A tűzgyújtás
A hosszú szentiváni ének

- A téli ünnepkör

Az ünnepkör kialakulása - Egyházi eredetű szokások
Köszöntők, kántálás
Aprószentek-napi korbácsolás
Évkezdő babonák, jóslások
Megszemélyesítések, dramatikus szokások 1.
Megszemélyesítések, dramatikus szokások 2.
Regelő hétfő

- Jeles napok

Gergelyjárás, Balázsjárás
Gonoszjáró napok
Körmenetek, határjárások

- Ünnepi szokásaink költészete...

Műfajok - A szertartásos költészet - Dramatikus gyermekjátékok - Képalkotás, formai jegyek - Történeti személynevek - A rítusénekek formulái - Példatár

- Függelék: Irodalom - Képek jegyzéke - Fetsbrauche im Jahreslauf und Volksschauspiel