Napnyugta után

Miután egy antológia szerkesztése során STEPHEN KING több száz novellát elolvasott, ismét kedvet kapott ehhez a rövid, tömör formához, amellyel a karrierjét kezdte. Adottak voltak hozzá a témák is.

Ott volt pl. az utazó katalógusárus, aki felvett egy néma stoppost, hogy megossza vele a felesége hűtlenségének történetét, nem is sejtve, hogy a szótlan férfi nagyon is figyel.

Ott volt a férfi, aki egy mobilvécébe zárva tanulta meg újra szeretni az életet, vagy ott volt az ember, aki nem ment be azon a végzetes szeptemberi napon dolgozni, és munkatársai hátrahagyott holmija révén nemcsak a maga, de mások lelki békéjét is helyre kellett állítania, vagy ott volt N., aki egy pszichiátert keresett fel a kényszeres viselkedése miatt, de a történetnél sokkal többet, rémületesebbet is átadott neki.

Napnyugta után: nevezzük szürkületnek, nevezzük félhomálynak, de olyan időszak ez, amikor az emberi kapcsolatok természetfeletti színezetet kapnak, amikor semmi sem az, aminek látszik, amikor a képzelet a sötétségbe foszló árnyékok után kap.

A tökéletes időpont ez Stephen Kingnek. Erről a mű olvasásakor győződhetünk meg.

A „NAPNYUGTA UTÁN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik gondolatban Stephen King napnyugta utáni tökéletes időpontjába kalandoznak el, amikor semmi sem az, aminek látszik, mert „a képzeletet megszállják a sötét árnyak és halálfélelemmel töltik el az embert”...