Mr. Trianon — Scotus Viator, a magyarok legnagyobb ellensége

Az 1867-es kiegyezés utáni évek mindmáig a boldog békeidők korszakaként vannak ábrázolva a meghamisított magyar történelemkönyvekben. Valójában a liberális politikusok árulása révén Magyarország az akkori globális tőke kizsákmányoló, gyarmatosító törekvéseinek lett az áldozata.

Az évek folyamán a magyarság fokozatosan szorult ki a gazdasági pozíciókból, a korabeli politikai elit pedig jelentős mértékben járult hozzá a magyar kézben lévő földbirtokok elveszítéséhez.

Ezzel párhuzamosan az országunk területén élő nemzetiségek a pánszlávizmus hatására mind tudatosabban fogalmazták meg államellenes törekvéseiket, a liberális országvezetés pedig ezt is tétlenül nézte.

Ebben a légkörben érkezett hazánkba egy skót származású személy, aki később a brit kormány kémkedéssel foglalkozó szervezetének lett az ügynöke. Fő célja a Magyar Királyság fölbomlasztása volt, azért, hogy a brit külpolitika érdekei mentén egy szláv érdekszövetséget hozzon létre a Monarchián belül.

Seton-Watson az évek során a magyarok legkártékonyabb rágalmazójává vált, hazug propagandája egész Nyugat-Európa közvéleményét megfertőzte, személye később a trianoni határok megalkotásában is komoly szerepet játszott.

A Trianonhoz vezető út olyan részletei bontakoznak ki Raffay Ernő új (2023) könyvében, amelyeket még soha senki nem vizsgált.

Magyarország egyik legnagyobb szaktekintélye a tőle megszokott lebilincselő stílusban tárja fel az összeomláshoz vezető okokat, s egyben újraírja a 19. századi magyar történelem számos fejezetét...

RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.