Mindörökké, Erdély — Szervátiusz Tiborral beszélget Szervátiusz Klára Magyarnak Lenni sorozat LI. kötet

Szerző: Szervátiusz Tibor

Mindörökké, Erdély

Ár: 1 500 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Kairosz
Megjelenés
2009
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
86 oldal
ISBN
9789636622299
Tömeg
100 g

Leírás

SZERVÁTIUSZ TIBOR (Kolozsvár, 1930. július 26.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész, Szervátiusz Jenő fia. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol a mestere Vetró Artúr volt. 1971-1972-ben édesapjával közösen alkották Tamási Áron síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt.

Azt szokták mondani: a magyarok csak akkor fognak össze, akkor lehet őket felrázni, ha valami nagy tragédia éri a nemzetet.

A mi kultúránk Európában, de a világban is egy külön színfolt. Szépen ötvözi keleti örökségünket a nyugati törekvésekkel, hatásokkal. Ezt kell megőriznünk, felmutatnunk. Ez a mi igazi erőnk.

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

  • Tamási Áron Erdély visszacsatolásakor mondott szavait soha sem felejtem el, „az igazságot is meg lehet szokni, mármint a románoknak. Horthy pedig békés életet, egyenrangúságot ígért mindenki számára”;
  • A menasági nyarak gyermekkori élményei;
  • Útjai gyakran visszavezettek Székelyföldre, Kalotaszegre, Moldvába;
  • Nagyon tiltották, hogy a csángók közé magyarok menjenek, a csángóságot szerették volna elrománosítani;
  • „Szeretem az erdélyi és a moldvai népdalokat, ez a legősibb zenei nyelve a magyarságnak, eredetünket visszaröpítik a távoli Keletre”;
  • Az első tanító iskola maga Erdély volt, az erdélyi nép és a táj együtt;
  • A diplomamunkájára, a kétméteres nagyságú ülő Ady szoborra mondták legyintve, hogy ez egy szifilitikus, alkoholista magyar költő. (Elvették a kedvét a folytatástól és dühében kalapáccsal szétverte);
  • Az igazság helyreállt a szobrász és Ady viszonyában, 1968-ban elkezdte készíteni azt a portrét, amelyet ma mint andezit Adyt ismer a közönség;
  • A nagy Dózsán négy éven át dolgozott;
  • A Börtön, majd a Kolozsvári Krisztus;
  • „A globalizmus nemcsak a művészetben, de mindenben arra törekszik, hogy züllesszen, romboljon. Erkölcsöt, értéket, szellemet, mindent”;
  • Az Ősanya szobrok fából és fémből;
  • A szobrok megszólaltatása zenével;
  • Trianon árvái az elszakított területeken élő magyarok;
  • Mi késztetett az első székely pieta megfaragására?

A „Mindörökké Erdély” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Szervátiusz Tibor szobrászművésszel miről beszélgetett Szervátiusz Klára.

Ezeket is ajánljuk