Miért?

Ebben a kötetben SZABÓ DEZSŐ hatalmas írói örökségének hat gyöngyszeme olvasható:

• Ocskay László;
• Patkó István halála;
• Miért?
• Feltámadás Makucskán;
• Bölcsők Makucskán;
• A megfojtott kakas;

A kisregények teljes keresztmetszetét adják az életmű ideológiai egységének és esztétikai sokszínűségének.

Az „Ocskay László” kettős idősíkja az árulás és hűség viszonyát, a valódi és álhazafiság mibenlétét járja körül...

A megrázó erejű „Patkó István halála” ama művek egyike, ahol a transzcendens elem nyomatékosan jelenik meg, és a magyar nyomorúságot egyetemes emberi nyomorúsággá tágítja...

A „Miért?” hosszabb regénynek készült, az író ugyanis sohasem mondott le „Az elsodort falu” további folytatásáról. Figyelemre méltó társadalmi elemzés, kulcsregény, jól felismerhető benne gróf Károlyi Mihály és Jászi Oszkár alakja...

A „Feltámadás Makucskán” a magyar irodalom legkáprázatosabb politikai pamfletje. Egy baranyai faluban húsvétvasárnapján beteljesedik az írás: feltámadnak, majd hazasétálnak a temető halottjai, és folytatni akarják az életüket. Egészen a Parlamentig hullámot verő, beláthatatlan társadalmi és jogi kalamajka keletkezik. A kormány és az egyház mindent elkövet, hogy a feltámadottakat visszaterelje a temetőbe, még a „feltámadás-elhárítási kormányfőtanácsost” is kinevezik...

A „Bölcsők Makucskán”-ban ismét világcsoda történik: egy misztikus, agresszíven terjeszkedő fa nő ki néhány nap alatt, és mindent elpusztít. Csakhogy a nemzet Istentől kapott sajátsága, hogy a csapások növelik az életakaratát, így a vereség megacélosítja a falut...

„A megfojtott kakas” az író utolsó - méltatlanul mellőzött - jelentős alkotása. A történet a keresztényi könyörületességre épül, és a terjedő társadalmi erőszak ellen emel szót. Szabó Dezső mindezt egy olyan korban merte közzétenni, amikor idehaza küszöbön állt a nyilas hatalomátvétel, keleten Sztálin, nyugaton pedig Hitler regnált Európában...

SZABÓ DEZSŐ szerző (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője.

Kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermeke volt. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar – francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol kapcsolatba került Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel is foglalkozott.

Első novellái a Nyugatban jelentek meg. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta. Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett „Előörs” címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is. A német megszállást és a nyilasuralom terrorját egyaránt elítélte.

Budapesten, az ostrom idején a Rákóczi téri lakása óvóhelyén hatvanöt évesen hunyt el. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál...

A „Miért?” című eme kiadványt Szabó Dezső írói örökségének ez iránt a hat gyöngyszeme iránt érdeklődő, a történelem és a közélet kérdéseire nyitott olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Az elsodort falu (Lazi). és folytatása a
Megered az eső.

Segítség.
Karácsony Kolozsvárt.
Nincs menekvés.