Mátyás és birodalma

Joó Tibor szerző Kolozsvárott született 1901 - ben. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. 1945-ben hunyt el a főváros ostroma során szerzett sérülése következtében.

Mátyás és birodalma című munkáját Budapesten adta ki, az Athenaeum kiadó gondozásában, 1940-ben. Ez a kötet érintetlenül közli ennek eredeti szövegét. Sem az egykori helyesíráson vagy szóhasználaton, sem a mondatszerkesztésen nem változtatott...

A szerző érdekes alakja a magyar protestáns irodalomnak. „Dilthley és Spranger nyomdokain haladva a szellemtudományokat felhasználva akarta a magyarság történeti hivatását kijelölni. Alapeszménye volt, hogy nemzet nem épülhet fel más alapelveken, csak a szellem alapelvein, ezért minden erejével harcolt a német nemzetiszocializmus ellen, amely a faj principiumára akarta építeni a nemzetet...”

„A szellemtudományok, és az egyetemes európai civilizáció és kultúra iránti mélységes vonzalma és tisztelete arra sarkalta, hogy egyik írásában elutasítsa hittestvére: a szintén protestáns Németh László mélymagyar elméletét, amely szerinte ki akarja zárni a magyarságból a magyarság szellemi összetevőinek jó részét, amelyek az évszázadok során egymásra rakódtak, és csak az ősmagyar szellemet akarja megőrizni...”

„Mátyás és birodalma című könyvében Mátyás király élettörténetének elemzésével egyfajta történetpolitikai célt fogalmaz meg, ahogy a könyv utószavában leírja. Mégpedig azzal, hogy Mátyás személyét (aki reneszánsz király volt) a magyar történelemben elhelyezve, a magyar múlt filozófiai elemzésével segítséget nyújtson annak megállapításához, hogy a magyar múltból milyen jövő következik a magyarság számára, merre érdemes továbblépni a Magyarságnak a jövőben.”

A „Mátyás és Birodalma” című eme kiadványt az először 1940-ben kiadott mű iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyből egyértelműen érződik, hogy a szerző maga is varázsa alá került a nagy király személyének és tragédiájának... „Azt tartotta e történetpolitikai tanulmány végső feladatának, hogy maga is szerény részt vállaljon a nagy király valódi birodalma építésében, védelmében, hogy termékeny emlékét nemzete lelkében maga is táplálja.”