Magyar sellő

„Köztudott volt, hogy a torz szépségek közül a legértékesebbek a magyar sellők voltak, talán azért is, mert sellőnek lenni Magyarországon egyáltalán nem volt magától értetődő formája a létezésnek. Szemben állt mindazzal, ami hihető, elgondolható, illetve kitalálható...”

A kötet lapozgatása során egy képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető Jakab nevű fiával...

A város lakói, becsületes polgáremberek, mindenféle kompromisszumok árán élni és boldogulni akarnak. Ám többnyire borsos ára van a túlélés, az alkalmazkodás kiváltásának. Mindeközben pedig keresik a sellőt.

A „Magyar Sellő” című eme kiadvány a hatalom és az egyén viszonyát taglalja sokszor egészen nyers, máskor kifinomultabb, de mindig virtuóz írói megoldásokkal.

Az egymásba fonódó történetek regénye szól megaláztatásról, civil kurázsiról, erkölcsi botladozásról, bukásról és fölemelkedésről, beszél arcátlanságról, a hatalom nyelvéről, az eltagadott nyilvánvalóról, a normalitás elvesztéséről, a képmutatásról, a hiábavalóról, a csakazértis szembeszállásról...

Darvasi László szerző (1962. Törökszentmiklós -. Brücke Berlin és Aleksandar Tisma-díjas író) 2019. októberében megjelent ezen új regénye a hatalom és az egyén viszonyát taglalja változatos eszközökkel. Amikor is a 19. század elején egy német kisvárosba magyar sellőt akar hozatni egy akarnok gróf, miáltal az ott élők mindennapjai kibillennek egyébként is törékeny egyensúlyukból...