Magyar nyelv — Szintek, síkok, hálózatok

Gaál Edit magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom, illetve német nyelvtanár szakos nyugdíjas pedagógus szerző a pályája során egyetemen, középiskolában és általános iskolában egyaránt oktatott, valamint számos tanulmányt jelentetett meg a magyar nyelvészet témaköréből. Ebben a könyvben a nagyközönségnek szánva összegzi a magyar nyelv kutatásában elért eredményeit.

• Milyen típusú nyelv a magyar?
• Milyen szakaszokra osztható a magyar nyelv története?
• Mely stílusszintekre bontható az írott nyelvhasználat?
• Hogyan bizonyítható két nyelv rokonsága?

Ebből a könyvből ezekre és számos más kérdésre választ kaphat a magyar nyelv és annak nyelvtana iránt érdeklődő valamennyi olvasó.

A kötet áttekintést nyújt anyanyelvünk nyelvtani rendszeréről, időbeli és térbeli változatairól, de legfőbb újdonsága a teljes nyelvi rendszer felvázolása. Az alcímben jelzett fogalmakkal élve nyelvünket szintek, síkok és hálózatok szövik át, benne minden mindennel összefügg. Átmeneti jelenségek és alkalmi funkcióváltások sorozata figyelhető meg a nyelvhasználat során.

Érzékelteti a nyelvnek a nyelvhasználat során megfigyelhető mozgásait, a nyelvi szintek kapcsolatait, a közöttük végbemenő mozgásokat és a közlésfolyamatban az üzenet megalkotásának menetét. Statikus nyelvleírás helyett a nyelv dinamizmusát jobban visszaadó rendszerezést kap kézhez az olvasó.

Ismeretterjesztő jellegénél fogva a könyv könnyen alkalmazható a középiskolákban, különösen az érettségire való felkészülés során hasznos. Újszerű felépítéséből következően az egyetemi oktatásban is eredményesen forgatható. A jobb megértést gazdag példaanyag segíti, amely klasszikus és kortárs írók szövegeiből válogat. A kötetben való eligazodást részletes tárgymutató könnyíti meg.

A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ

• Ember és a nyelv;
• A magyar nyelv helye a világ nyelvei között;
• A nyelv és az idő;
• A nyelv területi változatai;
• Nyelv és társadalom;
• A nyelvi kommunikáció;
• A fonémaszint;
• A fonéma és morféma határán;
• A morfémaszint;
• A morféma és a szó határán;
• A lexémaszint;
• A lexéma és a szintagma határán;
• A szintagmaszint;
• A szószerkezet és a mondat határán;
• A mondatszint;
• A mondat és a textéma határán;
• A textémaszint;
• A textéma és a szöveg határán;
• A szövegszint;
• A fordítás;
• Zárófejezet - nyitott kérdések;
• A szépirodalmi példák szerzői mutatója;

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

A „Magyar Nyelv” című ezen kiadványt a magyar nyelvészet kérdésköre, a szerzőnek a magyar nyelv kutatásában elért eredményei iránt érdeklődő olvasóinknak a kötetből vett alábbi idézettel ajánljuk:

„A kötet figyelmes elolvasása után remélhetőleg kirajzolódik mindenkiben egy ábrázolható rendszer a magyar nyelvről. Nagyon leegyszerűsítve elméletileg két dimenzióban le is rajzolhatjuk, hogyan lesz a kisszámú fonémából morféma, azokból szavak, a szavakból szószerkezetek, majd mondatok, textémák és végső soron szövegek.” Figyelembe véve azt, hogy a kommunikáció során a nyelvben minden mozgásban van. Ezt mutatják a könyvben előforduló síkok, átmenetek, alkalmi funkcióváltások, időbeli és térbeli változások stb...