Magyar mondák, regék és legendák nagykönyve

Szerző: Gaál Mózes, Böngérfi János, Móra Ferenc, Benedek Elek, Jókai Mór, gróf Majláth János, Tormay Cécile, Helbing Ferencz, Voinovich Géza

Magyar mondák, regék és legendák nagykönyve

Ár: 18 000 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Szkítia
Megjelenés
2026
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
832 oldal
ISBN
9786156119018

Ez a páratlan gyűjtemény a magyar mondák, regék és középkori legendák gazdag világába kalauzolja az olvasót a hunok ősi táboraitól egészen az Árpád-házi királyok udvarán át a szabadságharcok hőseiig. A kötetben olyan klasszikus mesélők és fordítók írásai, valamint látványos illusztrációk egyesülnek – többek között Gaal Mózes, Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc és Tormay Cécile tollából –, amelyek egyszerre őrzik a népi képzelet varázsát és a nemzeti emlékezet legkorábbi írott kincseit. A sokszínű, gazdagon illusztrált kiadvány élővé teszi a múlt hőseit és szentjeit, megmutatva, miként fonódott össze elődeink gondolkodásában a történelem, a hit és a hagyomány.

Leírás

A kötet előszava:

A magyar mondák és regék világában messzire vezet az út: a hunok ősi táboraitól a honfoglaló magyarok vándorlásán át a királyi udvarokig, a székely hegyek között megbúvó várromoktól a középkori kolostorok csendjéig. E történetekben egy nép emlékezete szólal meg, olykor harci kürtök harsogásával, máskor egy régi vár omladozó kövei közül felhangzó regével, vagy egy szent király életét megörökítő, áhítatos krónika szavaival. Aki e lapokat forgatja, nem csupán régi történeteket talál, hanem annak a világnak a kapuján lép be, amelyben a történelem, a népi képzelet és a hagyomány még szorosan összetartozott.
A magyar mondakincs egyik legfontosabb forrásvidékére Gaal Mózes kalauzol bennünket Hún és magyar mondák című munkájával. A szerző két nagy egységbe rendezte elbeszéléseit: az első rész a hunok történeteit idézi fel, Hunor és Magyar mondájától Keveházán, Buda és Etele alakján, Isten kardján át Csaba útjáig; a második rész a magyar honfoglalás és az Árpád-ház korának emlékeit eleveníti meg. Emese álma, Árpád vezérsége, Zalán futása, a fehér ló mondája, Pusztaszer, Lehel kürtje és Botond vitézkedése mind olyan történetek, amelyek a magyar eredetmondák és történeti emlékezet legjellegzetesebb alakjait sorakoztatják fel. Gyulay László rajzai tovább gazdagítják a könyvet, képi világot teremtve a régi idők eseményei köré.
A honfoglalás korától az Árpád-ház századai felé vezet tovább Böngérfi János Magyar mondák az Árpádok korából című munkája. A történetek sora a keresztény magyar királyság megszilárdulásának, a királyi hatalom kialakulásának és az országot formáló nagy eseményeknek az emlékeit őrzi. E könyv különös értéke, hogy a régi mondai hagyományt az Árpád-kor történelmi alakjaival és eseményeivel kapcsolja össze.
Jókai Mór Regék című kötete a magyar múltat a nagy mesélő képzeletének fényében mutatja meg. Jókai tollán a múlt alakjai eleven emberekké válnak, s a mondai örökség a kaland, a hősiesség, a szerelem és a tragikus sors változatos színeivel telik meg. Elbeszéléseiben a történeti emlékezet és a költői képzelet sajátos egységet alkot, amely a magyar regék világát különösen gazdaggá teszi.
A királyi múlt történeteit Voinovich Géza Királymondák és legendák című munkája folytatja. A kötet Álmos és Árpád korától Szent Istvánon, Imre hercegen és Szent Gellérten át Szent Lászlóig, Könyves Kálmánig és a későbbi Árpád-házi uralkodókig követi a magyar történelem emlékezetes alakjait. A fehér ló mondája, Lehel kürtje, Botond párviadala, a korona és a kard története, Cserhalom, Nándorfehérvár ostroma és a szent király csodái egyaránt azt mutatják, miként őrizte meg a nép képzelete a történelmi eseményeket. E mondákban a királyok és vitézek tettei idővel példázattá, a közösség emlékezetének részévé váltak.
A magyar történelem erdélyi emlékeit Benedek Elek Erdélyi népmondák című gyűjteménye tárja elénk. A nagy mesemondó ezúttal szülőföldje tájainak hagyományait szólaltatja meg: Szent Anna tava, a Maros és az Olt, Réka királyné sírja, Firtos és Tartod, Rapsóné útja, Bálványos vára, a tordai hasadék, Zeta vára és Csala tornya mind-mind egy-egy tájhoz, hegyhez, tóhoz vagy régi építményhez fűződő emléket őriz. Benedek Elek elbeszélő művészete különösen alkalmas arra, hogy a nép ajkán élő történeteket megőrizze és az olvasó számára átélhetővé tegye. E mondákban Erdély földrajza és történelme szinte eggyé válik: a táj minden nevezetes pontjához történet, a történethez pedig emlékezet kapcsolódik.
A régi magyar történetek derűsebb, mesésebb és olykor tanulságosabb oldalát mutatja meg Móra Ferenc. A csodaszarvas regéjétől a hunok és magyarok hazakeresésén, az Isten kardján és a Hadak útján át Árpád honalapításáig számos ismert történet kap benne helyet. A gyűjtemény későbbi elbeszélései között Hunyadi kardja, a gyevi törvény, a kőleves, Dobzse László és más, a magyar múltból vagy a népi hagyományból merített történetek is olvashatók. Móra sajátos hangja a történetek emberi oldalát emeli ki: hősei között a nagy történelmi alakok mellett ott találjuk a furfangos, esendő, tréfára hajló kisembereket is.
A kötet régebbi irodalmi hagyományát gróf Majláth János regéi és mondái képviselik, Kazinczy Ferenc magyar fordításában. E történetek között királyokról, tündérekről, szerelmesekről, testvérekről, rejtélyes sorsokról és különös kalandokról olvashatunk. A Tündér Ilona, A két testvér, A vilik táncza, A sóbányák, A kincs és a Pengő című elbeszélések a magyar regés hagyomány mesésebb rétegeit idézik fel. Kazinczy fordítása egyúttal a magyar nyelv régebbi irodalmi világába is betekintést enged, s emlékeztet arra, hogy e történetek gyűjtése, fordítása és továbbadása több nemzedék munkájának eredménye.
A mondák és regék mellett a magyar középkor legkorábbi írott emlékei is helyet kaptak e gyűjteményben. Tormay Cécile Magyar Legendáriuma eredeti latin forrásokból fordítja magyar nyelvre Szent Gellért életének legendáját, Szent István nagyobbik és kisebbik legendáját, Szent Imre herceg történetét, valamint Szent István Intelmeit. E művek különös értéke, hogy a magyar államalapítás korának szellemi világát olyan írásokon keresztül mutatják be, amelyek évszázadokon át kéziratokban őrizték a király, a herceg és a vértanú püspök emlékét. Tormay Cécile előszava is erre a különleges örökségre irányítja a figyelmet: arra a régi, sokáig kevéssé ismert kincsre, amely a magyar történelem kezdetének egyik legfontosabb írott tanúsága.
A hun mondák egy másik, látványos megjelenítését kínálja Helbing Ferenc Magyar hunmondák című képes munkája. Itt a történetek erejét a festői ábrázolás teszi teljessé: a csodaszarvas regéje, Isten kardja, Attila és Buda, a catalaunumi ütközet, a Hadak útja, Emese álma, a vérszerződés, Árpád, Szent István és Szent László alakja képekben is megelevenedik. Helbing Ferenc művészi közreműködése különös jelentőséget ad e résznek, hiszen a mondák világát azok számára is közel hozza, akik a történetek mellett a kor hangulatát, a hősök alakját és a régi események képi megidézését is keresik.
E könyv lapjain tehát különböző korok, szerzők és elbeszélői szándékok találkoznak. A nép ajkán formálódott mondák, a történeti eseményekből sarjadt regék, az írói képzelet alkotta elbeszélések, a festői ábrázolások és a középkori legendák egyaránt a magyar múlt sokrétegű emlékezetét őrzik. Egyik történet a hunok távoli világába vezet, a másik a honfoglalás viharos századait idézi, a harmadik egy erdélyi tó vagy várrom eredetét magyarázza, a negyedik pedig a keresztény magyar királyság első szentjeinek életét tárja elénk.
Az olvasó előtt így nem egyetlen korszak vagy egyetlen szerző műve bontakozik ki, hanem a magyar mondavilág gazdag, sokszínű öröksége. E történeteket nem szükséges mind történeti bizonyosságként olvasnunk; értékük abban is rejlik, hogy megmutatják, miként gondolkodtak elődeink eredetükről, hőseikről, királyaikról és az őket körülvevő világról. A mondák megőrizték a közösség vágyait, félelmeit, példaképeit és reményeit, s általuk olyan emlékekhez juthatunk közelebb, amelyek a krónikák száraz adatai mögött gyakran rejtve maradnak.
E gyűjtemény ezért egyszerre olvasmány és emlékezetőrző könyv: visszavezet a magyar történetek forrásaihoz, s közben megmutatja, milyen sokféle hangon szólalt meg ugyanaz a múlt az írók, fordítók, gyűjtők és művészek munkájában. Lapjaink között barangolva megelevenedik a csodaszarvas nyomában járó ősök útja, felhangzik a régi vitézek kürtje, feltűnnek a királyi legendák szentjei, s megszólalnak Erdély hegyeinek és völgyeinek régi regéi. Aki e könyvet kezébe veszi, egy gazdag örökség részese lehet, amelyet nemzedékek adtak tovább, hogy a múlt történetei a jelen olvasója számára is élők maradjanak.

Ezeket is ajánljuk