Magyar is - angol is — Hungarian-English as well

Varga Csaba szerző (Mezőcsokonya, 1945. október 28. – Pilisszentiván, 2012. június 15.) Balázs Béla-díjas magyar animációs filmrendező, nyelvkutató. Eredetileg matematikatanár, filmrendezőként és íráskutatóként vált ismertté. Filmrendezőként 1988-ban Chicagóban a világ 40 legmeghatározóbb filmese közé választották, ugyanitt életműdíjat kapott.

Mottó: „Minden fogas kérdés az elfogadásig három lépcsőt tesz meg: az elsőn nevetségesnek tartják, a másodikon küzdenek ellene, végül a harmadikon magától értetődőnek tartják...”
(Arthur Schopenhauer)

„MAGYAR IS, ANGOL IS. A nyelvészek figyelmébe különösen ajánlom ezt a tanulmányomat, mert bizonysága annak, hogy a 19. század eleje óta kialakított tudományos nyelvi világkép nem veszi figyelembe a teljes valóságot.

E könyvben ugyanazon tanulmány olvasható angolul és magyarul. Bal oldalon magyar, jobb oldalon az angol szöveg fut, egymással párhuzamosan... Ez lehetőséget ad a gyors összehasonlításra és arra is, hogy magyarul nem, ám angolul beszélőknek könnyen érvelhessünk, és ők is megértsék, miről van itt szó.”

ELŐSZÓ:
A 19. század közepe táján megjelent, úgynevezett Czuczor-Fogarasi Szótárban a szerzők, szinte mellékesen, számos angol szót is megmagyaráztak a magyar nyelvből. Simon Zoltán a „Dicsőség a sasnak és az égnek” (szerzői kiadás, Vancouver, 1978) című könyvének 167-168. oldalain több meggyőző magyar-angol szóegyezést mutat be. Továbbá tudomásom van egy magyar kőművesről, aki Londonban dolgozván sok angol szóról felismerte, hogy azok megvannak a magyarban is, s e felismeréseit egy spirál-füzetben gyűjtötte.

Összességében tehát itt arról az egymástól függetlenül többször is előbukkant sejtésről van szó, hogy esetleg mélyebb kapcsolat állhat fenn a magyar és az angol szókincs között.

- Van-e alapjuk ezeknek a sejtéseknek, avagy nincs?

Fél évtizedes kutatásom alapján adok igenlő választ e kérdésre ebben a lehető legtömörebbre összefogott tanulmányomban. Részletes elemzés az „Az angol szókincs magyar szemmel” (Fríg Kiadó, 2007) című könyvemben olvasható. E könyv angol változatának címe „The English language from the Hungarian view” (Fríg Kiadó, 2010.).

Lássuk tehát annak bizonyítását, hogy a többször is felbukkant észrevételnek valóban van valóságos alapja. Itt azonban meg kell jegyeznem a félreértések elkerülése végett: nem arról van szó, hogy a magyarok tanítottak volna bárkit is beszélni. Hanem csupán arról, hogy az általunk jobban megismert nyelvek egyaránt az ősnyelv gyermekei, s ezt az egykor még közös ősnyelvet valami miatt a magyar őrizte meg a legrégebbi, legtisztább állapotában.

Mintegy az ősnyelv kövülete maradt, tehát nem csodálható, hogy kisebb-nagyobb részletei véletlenszerű elrendezésben máig is felismerhetők számos nyelvben.

Erre kell gondolnunk az alábbiak olvasása közben, s nem többre...”

A „Magyar is - Angol is” című eme magyar és angol nyelvű kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a magyar és az angol szókincs közötti mélyebb kapcsolatot az alábbi TARTALOM szerint szeretnék behatóbban is tanulmányozni.

• MAGYAR - ANGOL;
• ELŐSZÓ;
• A RENDSZERES HANG-MEGFELELÉSEK;
• PÁR BIZONYÍTÓ PÉLDA A FINNUGOR nyelvi kapcsolatra;
• UGYANEZEN MÓDSZER ALKALMAZÁSA az angol szavakra;
• ÖSSZETETT SZAVAK;
• SOK LÚD DISZNÓT GYŐZ;
• A DÍSZÍTŐ HANGOK;
• SZÓKÉPZŐ ELEMEK;
• MONDATOK;
• EGY HOSSZÚ MONDAT;
• AZ EDDIGIEK ÖSSZEGZÉSE;
• AZ EREDMÉNY PRÓBÁJA;
• FÜGGELÉK;

Ajánlott még:

A finnugrista áfium ellen való orvosság.
Szavaink a múltból.
A nyelvek anyját tudtam én.
Az angol szókincs magyar szemmel.
Hová ment a Fehérvárra reá menő hadiút? (Harsányi) Fehérvár miért fehér vár? (Varga)
Az ősi írás könyve.
Jel jel jel avagy az ABC 30.000 éves története.
Idő és ABC.
HAR.
Ógörög: régies csángó nyelv.
A magyar szókincs titka.
A kőkor élő nyelve.