Magyar evangélikus templomok ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Luther Márton tanításainak korán, már az 1500-as években sok követője lett Magyarországon, elsősorban is annak nyugati részén. A kezdeti időkben a katolikus templomok pompás belső terei szolgáltak színhelyül a sokkal egyszerűbb, megváltozott liturgiának. Később az ellenreformáció vallási türelmetlensége gátolta meg az ágotai hitvallású evangélikus szertartásnak megfelelő templomépítészet kialakulását.

Az üldözés korában szinte bújva, magánházakban, egyszerű imatermekben gyakorolhatták csak a hitüket. Ebben az időben igen szigorú előírások határozták meg, hol és mekkora templomot építhettek, sőt még a templom formáját is ezeknek a merev szabályoknak rendelték alá.

Az ország másik fele, Kelet-Magyarország, a török hódoltság alatt lényegében kiürült, falvak néptelenedtek el. A hódoltság megszűntével a községek társadalmi, vallási élete a protestáns német és felvidéki szlovák telepesek által éledt újjá. A gyorsan növekvő számú evangélikus lakosság II. József Türelmi Rendeletének következtében egy sokkal szabadabb, bátrabb szemléletű közösségi élet követelményeinek figyelembevételével teremtette meg templomépítészetét.

Így jöttek létre a hatalmas méretű, nagy befogadóképességű templomok, mint Békéscsaba, Mezőberény, Orosháza.

Válogatásunkban megtalálhatók az egyszerű, magtárformát mutató falusi templomok ugyanúgy, mint a középkori katolikus templomból átalakított barokk istenházak, vagy a monumentális, tízezres hívősereget kiszolgáló, különleges szószék-oltárral díszített alföldi templomok. Vannak köztük egymáshoz igen hasonlóak, némelyek egyszerű külseje ellenére gyönyörű díszes belsővel, szép faragványokkal, oltárokkal és szószékekkel büszkélkednek. Egy dologban azonban egyek: mindegyik őszinte, tiszta hittel hirdeti Isten dicsőségét...