Lét és írás — Feljegyzések 1959-1973

A „Lét és írás” titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollétét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett naplóregénnyé.

Szerzője legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását.

A „Lét és írás” minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést enged a Kertész Imre által megismert irodalmi, filozófiai és történeti források körébe. A naplószerű feljegyzésfüzért a szerző a „Sorstalanság” 1973-as visszautasítását követően állította össze a regény születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

A „Sorstalanság” keletkezéstörténetét árnyaló eme mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott az író. Az olvasók elé tárul a kézirat keletkezéstörténete, irodalmi és filozófiai adalékai. Betekinthetünk abba, hogy a szerzője hogyan gondolkodott.

Az író gondolatainak megértését és a kötetben való eligazodást mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és annotált névmutató segíti. A szerkesztő utószava a kézirat keletkezésének történetét, irodalmi és filozófiai hozamát tárja az Olvasó elé.

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Ő az első magyar író, aki ebben az elismerésben részesülhetett. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza...