Lázadó királynő — Hidegháború, szexizmus és küzdelmek a nagymesteri címért

Egy valódi Vezércsel - ez a lebilincselő életrajz a sakktörténelem egyik legismertebb női alakjának, Polgár Zsuzsának az életét meséli el.

Polgár Zsuzsa minden idők egyik legsikeresebb sakkozónője, az egyetlen magyar sakkvilágbajnok. Budapesten született, egy átlagos családban, szerény körülmények között nőtt fel. Pedagógus édesapja azt a meggyőződést vallotta, hogy a zsenik nem születnek, hanem kinevelhetőek, ezért elhatározta, hogy lányával ezt bebizonyítja és sikeressé fogja tenni a sakkban.
Csodagyerekként fedezték fel: négyévesen nyerte meg első versenyét - százszázalékos, 10:0-s eredménnyel -, amikor még csak térdelve érte el a tábla tőle messzebb eső pontjait. Tizenöt évesen már a világ legjobb női sakkozója volt, két évvel később ő lett az első nő, aki kvalifikálta magát a férfiak sakkvilágbajnoki ciklusára. 19 évesen már ő volt a magyar csapat elsőtáblása, amikor testvéreivel, a 12 éves Judittal, a 14 éves Zsófiával és a 19 éves Mádl Ildikóval, óriási meglepetésre, minden idők legfiatalabb olimpiai bajnok sakkcsapata lettek.
Csakhogy a világ meghódítása nem volt egyszerű feladat. Polgár
Zsuzsának nemcsak a női sportolók diszkriminálásával, és az elnyomó állami bürokráciával kellett megküzdenie, hanem sokszor a sikereire féltékeny, gáncsoskodó, nagy tekintélyű vetélytársak is próbálták megakadályozni céljai elérésében. Felülkerekedett mindezen, és közben örökre megváltoztatta a sakk világát. Hihetetlen felemelkedése előtt természetesnek tartották, hogy a nők nem képesek a férfiakhoz mérhető teljesítményre a sakkban. Zsuzsa eredményei megcáfolták ezt a hiedelmet.

Polgár Zsuzsa a világ egyik legismertebb és legeredményesebb sakkjátékosa. Négy egyéni világbajnoki címe mellett öt olimpiai aranyéremmel, négy ezüst- és három bronzéremmel rendelkezik. Ő az egyetlen olyan sakkozó, aki a hat legrangosabb cím mindegyikét elnyerte: világbajnoki címet szerzett a klasszikus sakkjáték mellett rapidsakkban és villámsakkban is, olimpiai aranyat egyéniben és csapatban, valamint a világranglista első helyén is állt.

Versenyzői pályafutásának lezárása után sakkedzéssel, tehetséggondozással és a sportág népszerűsítésével foglalkozik: ezeken a területeken is kiemelkedő eredményeket ért el. Megalapította a nevét viselő alapítványt, valamint a Susan Polgar Institute for Chess Excellence-t (SPICE), amelyek aktívan tevékenykednek a sakk népszerűsítéséért, és hogy rendkívüli lehetőségeket adjanak fiatal, tehetséges sakkozóknak.
2019-ben beiktatták az Amerikai Sakkhírességek Csarnokába, 2023-ban pedig a Sakkvilághírességek Csarnokába, és máig ő az egyetlen nő, aki mindkét elismerést megkapta.