Középkori magyar emlékek Angliában

Ez a kötet az Attraktor Kiadó gondozásában Bárány Attila, Laszlovszky József és Papp Zsuzsanna tollából megjelent „Angol-magyar kapcsolatok a középkorban I-II.” című kiadványnak a kiegészítésére, illetve a megjelenés óta a kutatás folytatása során felszínre bukkant adatok közlésére is vállalkozik.

A középkori emlékek (pl. az ún. yorki kard) sokszínű képet adhatnak arról, hogy miként látták Angliában a középkori Magyarországot és viszont, s milyen viszony volt a művészet, az irodalom, a tudomány területén.

Az angol-magyar kapcsolatok kutatásában sajátos módon a művészettörténet irányából érkező kutatók mutattak fel újabb eredményeket. A művészettörténet és a heraldika új szempontokat hozott az angol-magyar kapcsolatok vizsgálatában. Különösen a dinasztikus jelképek és a királyi emlékek vonatkozásában.

A tanulmány csak azokat az emlékeket vizsgálja, amelyeknek a tárgyalt korszakban már volt történeti jelentőségük. Így nem esik szó pl. a Corvinákról, amelyeket a 16. század második felétől szereztek be az angol gyűjtők, vagy az a magyar szentekhez kötődő számos kézirat, amelyeket Angliában őriznek (Pl. a szerte Angliában igen népszerű Szent Erzsébet tiszteletének nyomai).

A kötet TARTALMA:

BEVEZETÉS

• ÍROTT FORRÁSOK:
• Királyi emlékek;
• Zsigmond 1416-os látogatásának forrásai;
• Zsigmond és V. Henrik kapcsolatai;
• TÁRGYI EMLÉKEK:
• Lovagrendi insignia és devizák;
• IKONOGRÁFIAI EMLÉKEK, KÉZIRATOS FORRÁSOK:

ÖSSZEGZÉS
JEGYZETEK - BIBLIOGRÁFIA

A „Középkori Magyar Emlékek Angliában” című eme kiadványt az „Angol-magyar kapcsolatok a középkorban I-II.” című kiadvány kiegészítése, illetve a megjelenés óta a kutatás folytatása során felszínre bukkant adatok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, az Összegzés alábbi gondolatainak figyelembe vételével:

„Az emlékek szervesen illeszkednek abba a kapcsolatrendszerbe, amelyet a 14-15. században Magyarország és Anglia tartottak fenn egymással. A diplomáciai kapcsolatokon, a szövetségesi viszonyon, érdekközösségen túl mindez egy olyan szélesebbkörű kapcsolatrendszert jelentett, amelynek részesei voltak a társadalmi-kulturális események, lovagi tornák, fejedelmi processzusok, lakomák, zarándoklatok (pl. Zsigmond király látogatása Becket Szt. Tamás sírjánál), lovagrendi ünnepélyek, fogadalomtételek...

Nem lehetett távoli vagy idegen Zsigmond udvara, s III. Richárd is tisztában volt a kódexe lapjain ábrázolt „kucsmás” uralkodó korabeli tekintélyével. S a 15. században még semmi esetre sem tekintették Magyarországot egy messzi, ismeretlen kelet-európai királyságnak...”