Kínai bölcsességek — 185 életigazság művelődéstörténete

A világ kultúráinak fontos nyelvi megnyilvánulásai az állandósult szókapcsolatok (közmondások, szólások, helyzetmondatok, szállóigék), amelyek műveltségi sajátosságaiknak köszönhetően rögzültek az adott módon.

Borostyánba zárt bogárként őrzik az őket használó népek hagyományait, erkölcseit, viselkedési normáit, sztereotípiáit: egyszóval sokszínű életét. E kifejezések konkrét tapasztalatokat és mentalitásokat öntenek nyelvi formába, mint az alábbi szemléletes kínai kifejezések:

A kiejtett szót négylovas szekér sem éri utol • A lótuszlevélen csillogó harmatcsepp nem tartós • A pénz és a gazdagság semmirevaló, mint az ürülék és a föld; a tekintély ezer arannyal felér • A sakkozók nem tudják áttekinteni a játékot, a nézők világosan látják a lépéseket • Ha babot vetsz, babot aratsz, ha dinnyét ültetsz, akkor dinnyét • Ingatag a helyzet, mint egy halom tojás • Sütemény rajzolásával csillapítja éhét • Távoli víz nem oltja az itteni szomjat.

Jelen kötet 158 kínai bölcsességet mutat be. Először szó szerinti fordításukat adja meg, ezután áll magyar megfelelőjük, majd stilisztikai minősítésük. Ezt követi a bölcsesség eredete és a megértését elősegítő részletes művelődéstörténeti magyarázat. Minden szócikkhez egy vagy két illusztráció tartozik.

A kötetet nemcsak a közmondások iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem a népi bölcsességek, a folklór iránt érdeklődők és az összehasonlító művelődéstörténettel hivatásszerűen foglalkozók is.

Szerzője Balázsi József Attila nyelvész, kutatási területe a frazeológia, etimológia és lexikográfia.