Keletre, magyar! — A magyar turanizmus története

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: „akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették”.

Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás.

Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodás, és a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig.

• Vissza kell-e fordulnunk Keletre?
• Kik ott a rokonaink?
• Létrejöhet-e a „turáni népek” összefogása?
• Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten?
• Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?

Száz évvel ezelőtt, az első világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is.

A két világháború között az eszmeáramlat számos értelmiségit kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. Ennek ellenére túlélte az államszocializmus éveit, és újra teret nyert a rendszerváltozás után. Ez a könyv az eszme túlélését mutatja be...

Izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól is.

Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk!

ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

A „Keletre, Magyar!” című eme kiadványt a jellegzetesen magyar és teljességgel elhallgatott eszmeáramlat, a turanizmus iránt az alábbi tartalom szerint mélyebb kontextusban is érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

TARTALOM:

• Egy sütet kenyér;
• Ilosvay György levelet ír;
• A pillanat;
• Ezüstkor;
• Székelyek, pogányok, vadászok;
• Hétköznapok és ünnepek Turániában;
• Dévény meg Tokió;
• Szélfordulóra várva;
• Reneszánsz és manierizmus;

Köszönetnyilvánítások - Felhasznált irodalom - Jegyzetek - Névmutató - A képek forrásai