Jordánszky-kódex - ANTIKVÁR — Az 1516-os kiadás hasonmás kiadása

Jordánszky-kódex - ANTIKVÁR

Ár: 40 000 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Magánkiadás
Megjelenés
1984
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
388 oldal
Cikkszám
MM-18536
Tömeg
2177 g

A Jordánszky-kódex, egyike a legnagyobb s legbecsesebb nyelvemlékeknek. Benne maradt fönn második nagyobb bibliafordításunk a XVI. sz. második tizedéből (1516-19).

Leírás

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A Pallas-nagylexikonának leírása:

A Jordánszky-kódex egyike a legnagyobb s legbecsesebb nyelvemlékeknek. Benne maradt fönn második nagyobb bibliafordításunk a XVI. sz. második tizedéből (1516-19).

E kódexet három darabban fedezték föl. Fő része a klarissze-apácák nagyszombati kolostorának eltörlése után (1782) Fába Mátyásnak, az esztergomi érseki káptalan akkori jegyzőjének birtokába jutott, ki (1820) Jordánszky Elek fölszentelt püspöknek ajándékozta. Ez utóbbi tulajdonosától kapta a nevét is.

Később Jankovich Miklós a kódex elejéből még két levélnek jutott a birtokába, amely részt róla nevezünk Jankovich-Töredékeknek. E töredék Nagyszombat városára vonatkozó régi magyar levelek közül került napfényre. Végre (1880) Csemez József birtokában Szombathy Ignác fölfedezte nyelvemlékünk harmadik részét is, a Csemez-Töredéket, amelyet, miután a Jordánszky-kódexhez való tartozását a nemzeti múzeum utódai megállapították, a törzs-kódexk új tulajdonosa, Simor János esztergomi érsek megvett s a J.-szel egybeköttetett. Tehát a törzs-kódex (a tulajdonképeni Jordánszky-kódex) s a Csemez-Töredék jelenleg az esztergomi főszékesegyház könyvtárának tulajdona.

A Jankovich-Töredéket a nemzeti múzeum őrzi (198. Fol. Hung. jelzet alatt). E kódex ívrét alakú, kéthasábos, színes cifrázatokkal díszített, több helyen csonka papíros-kódex s a két töredékkel együtt elejétől végig egy kéz írása. Fordítójának sokáig a XV. sz. második felében élt híres és szentéletű Báthori László buda-szent-lőrinci pálos szerzetest tartották, akiről Gyengyesi Gergely pálos főperjelnek (1525) készült pálos krónikájában az van följegyezve, hogy az egész bibliát (totam Bibliam) magyarra fordította. Azonban e nézet nem egyéb puszta gyanításnál. A J. és töredékei azonban, mint nyelvemlékeinknek legnagyobb része, szintén csak másolat.

Kétségtelenül annak mutatják az igazításai és az íráshibái is. Ortográfiája egyike a legkövetkezetesebbnek, amely csak növeli a fontosságát. Nyelvre nézve az Érdy-kódexszel s mind a kettő a mai alsó-drávai nyelvjárással egyezik...

Ezeket is ajánljuk