Jókai - Szótár I-II. — A-K, L-Z

Ez a két kötet betűrendes szótár formájában magyarázza a kiadó Jókai-kiadásának sorozatába felvett műveknek azokat a szavait, amelyek mai irodalmi és köznyelvünkben ismeretlenek vagy szokatlanok.

Ezek mindenekelőtt: az idegen - latin, német, francia, olasz, angol, spanyol, orosz, lengyel, szlovák, szerb, román, görög, török, arab, héber stb. - szavak és kifejezések, továbbá a népnyelvi és tájnyelvi, a régies és elavult szavak, bizonyos tudományágak, szakmák, foglalkozások, tevékenységi körök, társadalmi csoportok jellegzetes szó- és kifejezéskészletének elemei (pl. jogi szakkifejezések, kártyaműszók, diáknyelvi, tolvajnyelvi szavak stb.).

Helyet kaptak a szótárban közkeletű, mindennapi szavak is, amelyeket Jókai szokatlan jelentésben használ (pl. ideges - izmos, öccse - húga), valamint a régies (pontosabban: régieskedő) írásmódjuk miatt nehezen olvasható és ezért megfejtést kívánó szövegek. Történelmi személyeket, földrajzi helyeket, mitológiai alakokat jelölő tulajdonnevek és származékaik csak átvitt, közszói jelentésükben kerültek a szótárba (pl. Kazinczy - hosszabb szabású, bélelt dohány, kokinkínai - ázsiai eredetű tyúkfajta), ill. akkor, ha ma más nevük használatos (pl. Kokinkína - Vietnam).

„Szótárunk a legszélesebb olvasóközönségnek szól, ezért iparkodtunk könnyen kezelhetővé tenni. Ennek érdekében lemondtunk olyan információk közlésétől, amelyek inkább csak a szakembereket érdeklik...” (A szótár áttekinthetőségét azonban zavarják, mert sok rövidítést tesznek szükségessé. Nincs feltüntetve a szavak szófaja, nyelvrétegbeli hovatartozása, stílusértéke, eredete, előfordulási helye sem.)

„Ezek az Adatok egy Reménybeli Tudományos, Teljes Jókai-szótárba valók!!”