Jogéletünk őstörténete

Szádeczky Kardoss Irma Szerző az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, 1967-ben bírói ügyészi szakvizsgát tett. Fő kutatási területei:

• A jogi szaknyelv fejlődése, a jogi szaknyelv közérthetősége,
• Báthory Erzsébet meghurcoltatása és társadalmi háttere,
• Polgári eljárásjogi kérdések,
• Őstörténet és a jogtörténet kapcsolatainak vizsgálata.

A „Jogéletünk őstörténete” című eme kötetéből - többek között - az alábbi témákat tanulmányozhatjuk:

• Kulcsszavak az őstörténeti jogélet vizsgálatához, avagy a sztyeppei jog alaptétele;
• Gondolatok a levír házasság jogi tartalmáról;
• Egy szentistváni kapitulum rekonstruálása és értelmezési konzekvenciái;
• A tisztségviselés alkalmazási kritériumai a szokásjogban;
• Jog és névvesztés a sztyeppei társadalmak életében;
• A honfoglalásra készülő törzsek sztyeppei jogi helyzetének egyéb jelei;
• Kazária, a kazár jelenség és a kazár függés avagy hatás kérdése;
• További gondolatok a bizánci követjárásról és a kazár kapcsolatról;
• A vérszerződés és a törzsszövetség a misztikum, a jogszimbolika és a szokásjog jegyében;
• „Hungária határainak” és a honfoglaláskori „Erdély” azonosításának szempontjaihoz;
• Egyes mondák, különösen a fehérló-monda jogszimbolikai vonatkozásai;
• Lakosok, túszok és kezesek, hívek és hűtlenek, valamint a nemesek Anonymus gestájában;
• Jogtörténeti szempontú kísérlet a hétmagyar törzsszövetség létrejötte és a honfoglalást vezérlő események összefoglaló, lényegi rekonstruálására;

• Kiemelt forrásdokumentumok,
• forrásgyűjtemények;
• Képek és forrásaik jegyzéke;
• Térképek és forrásaik jegyzéke;

A „Jogéletünk Őstörténete” című eme kiadványt a fenti témák iránt érdeklődő, a történelmet, a joggal, jogélettel kapcsolatos kérdésköröket kedvelő olvasóinknak ajánljuk.