Jogállami átmenetünk — Paradoxonok, dilemmák, feloldatlan kérdések

• Jogásznemzet voltunk?
• És ha igen, úgy jelentett ez valamit?

„Közel száz év magyar történelme részleges sikereinek és alapvető megoldatlanságból fakadó kudarcainak az ismeretében mindenesetre bizton tudhatjuk, hogy fejlődésünknek nem volt meghatározó jellemzője”. Tény, hogy a középrétegekből azok, akik egyéb irányban meghatározóan komoly elhivatottságot nem éreztek, egyre nagyobb számban választották - először talán átmenetileg, jobb híján, később azonban a (társadalmi értelemben) felnőtté válás útjaként is - a jogi stúdiumokat.

Tény, hogy ennek következtében mindenütt, ahová beérkezhettek - vagyis a politizálás és a politizálgatás fórumain (az országgyűlésben, a vármegyei közigazgatásban, de a pártokban, a kaszinókban és a társasági élet egyéb színterein is) - pontosan a jogászok műveltségét eszményítő jogászias érvelés játszott mintaadó szerepet. A stílust, a politika gyakorlását így óhatatlanul alakította.

S hogy mindezt a XIX. század végének teljesítményeire konkretizáljuk: a jogászság a polgárosodás ügyét példamutatóan sikeres kodifikációkkal segítette, és hozzájárult egy szakmailag magas szintű törvényhozási (jogalkotói) és törvénykezési (jogalkalmazói) szervezet kiépítéséhez. És hozzátehetjük: a két világháború közötti korszakot sem pusztán a Királyi Kúrián elnöklő Töreky Géza politikai vonatkozású ügyekben is példásan szigorú bíráskodása jellemezte...

A kötet TARTALMA:

• ELŐZMÉNYEK:
• Múlt és jelen;
• Mi kell a joghoz?
• ÁTMENET:
• A kihívás egyedisége;
• Egy kezdő jogállam botladozásai;
• JÁTÉKSZABÁLYOK, VITÁK:
• A taxisblokád megítéléséről;
• Törékeny jogállamiságunk;
• Szerepzavar a jog funkciói körül;
• Jog és jogállamiság oszthatatlansága;
• Polgári engedetlenség: Minta mérték nélkül?
• SZEMBENÉZÉS A MÚLTTAL:
• A mértékállítás szüksége;
• Szabad-e ítélnünk a múltról? - Jogfilozófiai megfontolások;
• A jogérvényesítés dilemmája;
• Igazságtétel jogállamban: Alkotmányos kudarcra ítélten;
• JOGÁLLAMISÁG:
• A jogállamiság és joga;
• Alkotmánybíráskodás, mint „láthatatlan alkotmány” írása;
• MINTAKÖVETÉS:
• Újsütetű jogállamiság: a kölcsönminták bája és esendősége;
• Jogi kultúrák - összehasonlító megközelítésben;
• A jogváltás paradoxonai;
• Jogtudományunk az ezredvégen;

FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK:

• Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában;
• Egy élet a századelőn;
• Szerencsés társadalom;

A „Jogállami Átmenetünk” című eme kiadványt a fenti tartalom szerint a jog és jogállamiság kérdésköre iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, annak át és továbbgondolásával, hogy a társadalom egyes rétegeinek, köztük a jogászoknak is milyen valóságos lehetőségei vannak a jog tartalmi meghatározására, és az egyes rétegek társadalmi és politikai nyomása folytán ez valójában mennyire válik meghatározóvá a társadalmi lét összfolyamatában...