Jelek és Sámánok a sziklarajzokon

Régóta foglalkoztatja a kutatókat és a nagyközönséget a sziklákon található ábrázolások jelentése.

• Egyáltalán megérthetők (vagy megfejthetők) a sziklákon található jelek?
• Milyen elvek alapján foghatunk hozzá a sziklarajzok furcsa alakzatainak vizsgálatához?
• Felfedezhetők-e jelképek (szimbólumok) és/vagy jelentést hordozó jelenetek a sziklavésetek között?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a sziklarajzok szemlélése során – van-e üzenetük a számunkra?

A „Jelek és Sámánok a Sziklarajzokon” című eme kiadvány célja éppen az új, kevésbé ismert sziklarajzok bemutatása.

Hoppál Mihály (Kassa, 1942) a hatvanas évek végétől kutatja a magyar narratív hagyomány különböző területeit (néphit, népi gyógyítás, magyar mitológia, sámánizmus). 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol létrehozta a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű Sámán Archívumot. 1997-től az Európai Folklór Intézet igazgatója, melynek keretében az UNESCO szellemi világörökség konvenció kidolgozásában tevékenyen részt vett.

2003-tól 2009-ig az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója volt, 2012-től ugyanott professzor emeritus. Több mint két évtizeden át volt a Nemzetközi Sámánkutató Társaság elnöke. Több könyvsorozat (Bibliotheca Shamanistica) és folyóirat (Hungarian Heritage) szerkesztője, terepmunkát végzett Szibériában, Koreában és Kínában, dokumentumfilmeket készített az ott élő sámánokról.

TARTALOM:

ELŐSZÓ - KÉPJEGYZÉK

I. A KUTATÁSOK ÚTVESZTŐJE:

• A sziklarajzok kutatása;
• A kritikai hangok;

II. SÁMÁNOK, JELKÉPEK ÉS JELENTÉSEK:

• A sámánság kezdeteiről;
• A korai sámánok ismertetőjegyei;
• Szemiotikai elemzés;
• Jelek és jelképek a sziklaművészetben;
• Hogyan közlünk a képek által;
• Beavatási rítusok a vadásztársadalmakban;
• A zene és a gyógyítás eredete;
• A képi megjelenítés az értelmi fejlődés és a közösségi szertartások;

EPILÓGUS - IRODALOM ÉS TOVÁBBI AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK - INDEX