Javíthatatlan Optimisták Klubja

„Zseniális! Olykor humoros, máskor szomorú, de mindig őszinte. Beleszerettünk”
(L'Humanité)

Az 1960-as évek Párizsa, a háttérben az algériai háború. A kiskamasz Michel Marini, olasz bevándorló család fia, a könyvek szerelmese. Egy nap a bisztróban, ahova rendszeresen csocsózni jár, egy hátsó kis teremben különös társaságra bukkan: menekültek egy csoportjára, akik beszélgetni-vitatkozni járnak oda, s hogy tartsák egymásban a lelket. Ez a Javíthatatlan Optimisták Klubja.

A világ dolgaira most eszmélő Michel mohón issza magába a különféle hatásokat.

Guenassia eme sodró lendületű regénye a felnőtté válás gyötrelmeiről és szépségeiről, a társadalmi lét aktuális kérdéseiről, valamint szerelemről, barátságról, ideálokról, csalódásokról szól...

Jean-Michel Guenassia (1950) algériai származású francia író, forgatókönyvíró. A 2009-ben először megjelent, Javíthatatlan Optimisták Klubja című ezen regényét, melyen több mint hat évig dolgozott, a francia kritikusok egyértelműen magasztalták, és egy 1500 gimnazistából álló zsűri Diák Goncourt-díjjal tüntette ki.

Részlet a kötetből:

Igor... olyan környezetből származott, ahol a gyerekek előbb tanultak meg franciául, mint oroszul...

- Az ostrom alatt és a fronton sebész voltam. Vodkával tudtunk csak érzésteleníteni. Olyan műtéteket csináltunk, el sem tudod képzelni. A lényeg, hogy a páciens életben maradjon, nem igaz?

A város elpusztult a háborúban. Igor erre emlékezett a leggyakrabban. Leningrád pusztulására. Romok, mindenütt. Kiéhezett, rongyokba burkolt kísértetek, amint csapatostól összeverekednek a kóbor kutyák húsán vagy a fakérgen. Igor nem akart tovább beszélni erről az időszakról.

• Miért szöktél Nyugatra?
• Ha nem menekülök, ma halott volnék!...

Ezt a „Javíthatatlan Optimisták Klubja” című kiadványt többek között Forgách András alábbi szavaival is ajánljuk:

„Jean-Michel Guenassia igazi párizsi regényt írt. Nem kíméletes a szereplőivel, pedig bensőségesen szereti őket. Ez a kettősség mozgatja a regényt.” Kommunisták, akik a kommunizmus elől menekültek el, de hithű bolsevikok maradtak, sőt még hazafiak is. Jean-Michael Guenassia feltár, de nem ítélkezik: olyan történetet mond el egy kamasz szavaival, amit rajta kívül így még nem mondott el senki...”