Jákob lajtorjája

Jókai Anna (1932-2017) „Jákob lajtorjája” címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor - olykor megszakítva mintegy kényszeríti olvasóját az elvontabb meditációra, hogy azután ellenállhatatlan erővel sodorja tovább hőseinek, a színész - ügyész emberpárnak történetében.

A regényben kétféle stílus szerves ötvözete valósul meg, az egyik a másikat mintegy átvilágítja, s a kettő egymást feltételezi.

Felmerülő kérdések:

• A jelenben játszódó fantasztikus regény, reális élethelyzetekkel?
• A megszenvedett társkapcsolatok elemzése?
• Egy kétségbeesett szerelem kudarca vagy magasabb fokra emelt győzelme?
• A színészvilág illúziótlan ábrázolása?
• A bűn és büntetés lélektani csapdái?
• Sajátos költői létértelmezés, mindennapjaink társadalmi, erkölcsi gondjaiban eligazító szándékkal?

Talán mindez együtt - de az olvasó szabadsága, érzékenysége dönti el végül, mit olvasott. Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb...
(Mezey Katalin ajánlása)

A könyv különös címe, a keresztény mitológia, és a mítosz ténylegesen hogyan épül be a regénybe, csak később derül ki. Ugyanis a „Jákob lajtorjáján” történő járkálás, magas és mély közötti vándorlás az önmagunkkal való szembenézésre utal. A felemelkedés, átértékelés, egyik szintről a másikra való átmenet a regény vezérmotívuma.

A „Jákob Lajtorjája” című eme kiadványt Jókai Anna műveit kedvelő, adott esetben a fenti kérdésekre ennek a kötetnek a segítségével önmaguk által is választ kereső, elvontabb meditációt is vállaló, majd határozott állásfoglalást kialakító és vállaló olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Ajánlott még:

Imitatio Christi.
Az együttlét - Jákob lajtorjája.
A mérleg nyelve II.
Elbeszéltem I-II.
Virágvasárnap alkonyán.
Krónikásének 1956-2006.
Majd.
Ne féljetek.
Breviárium.
Godot megjött.
Ima Magyarországért.
Szegény Sudár Anna.