Isten neve irgalmasság — Beszélgetések Andrea Torniellivel

„Az irgalmasság Isten első attribútuma. Isten neve. Nincs olyan helyzet, amelyből ne tudnánk kilépni, nem ítéltettünk arra, hogy belesüllyedjünk a futóhomokba...

Ferenc pápa egyszerű, közvetlen szavakkal fordul minden férfihoz és nőhöz a világon, bensőséges, személyes hangú párbeszédbe bocsátkozik velünk. A középpontban az a téma áll, amely a leginkább kedves a szívének: az irgalmasság, tanúságtételének és pápaságának az alapja.

A könyv lapjairól valósággal sugárzik a pápa vágya, hogy elérje mindazon lelkeket - az egyházon belül és kívül -, akik az élet értelmét, a béke és a bűnbánat útját, a testi és lelki sebek orvosságát keresik. Mindenekelőtt azokat a nyugalmat nem lelő, fájdalmakkal küzdő embereket, akik azt szeretnék, ha nem eltaszítanák, hanem befogadnák őket: a szegényeket és a kirekesztetteket, a fogvatartottakat és a prostituáltakat, de a tévelygőket is, a hittől eltávolodókat, a homoszexuálisokat és az elváltakat.

A Vatikán-szakértő Andrea Torniellivel folytatott beszélgetésben Ferenc pápa fiatalkori emlékein és megindító lelkipásztori élményein keresztül magyarázza el, miért is tartotta olyan fontosnak a rendkívüli szentév meghirdetését. Anélkül, hogy tagadná az etikai és teológiai kérdések jelentőségét, hangsúlyozza, hogy az egyház senki előtt sem zárhatja be kapuit; inkább az a feladata, hogy behatoljon a lelkekbe, és lehetőséget teremtsen a felelősségvállalásra és az elkövetett bűnöktől való eltávolodásra.

Az őszinte párbeszéd során Ferenc pápa az irgalmasság, igazságosság és a romlottság kapcsolatának bonyolult kérdésére is kitér. Azokat a keresztényeket pedig, akik az „igazak közé sorolják magukat, emlékezteti: A pápa is csak ember, és szüksége van Isten irgalmasságára.”

Az „Isten neve irgalmasság” 82 országban jelent meg világszerte.

Az „Isten Neve Irgalmasság” című eme kiadványt az alábbi idézettel ajánljuk:

„Az egyház nem azért van a világon, hogy ítélkezzen, hanem azért, hogy lehetővé tegye a találkozást azzal a zsigeri szeretettel, ami Isten irgalma. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ki kell lépni! Ki kell lépni a templomokból, a plébániákról, ki kell lépni és ott kell felkeresni az embereket, ahol élnek, ahol szenvednek, ahol remélnek!”