Indul a bakterház

Rideg Sándor (Törtel, 1903. – Budapest, 1966.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival.

Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért.

Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy „világvégi” bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés.

A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.

Az „Indul a Bakterház” című eme kiadványt Rideg Sándor első regénye (1943) iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, amelyben már megmutatkozott a szerző kivételes írói egyénisége, és amely mind a mai napig sok nemzedék mulatságos élménye.

A Lazi Kiadó gondozásában 2015-ben másodszor is kiadott mű az igazán jól szórakozni és nevetni akaró olvasóink kötete, akik ismerkedni akarnak a regény történetével, amely egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, annak lakóiról, és amelynek fő alakja az a Bendegúz, a tehénpásztor, aki magyar megfelelője lehetne Tom Sawyernek és Huckleberry Finnek, aki nem annyira csínyeken töri a fejét, inkább a kiskamaszkori megaláztatásait veri vissza...

Jó szórakozást!!